Õrzik a téltemetés hagyományát Feketenyéken

Az óvodások a Kiszebábbal közösen érkeznek az iskolába, kereplőkkel, népi rigmusokat kiabálva, énekelve. Az iskolásokkal együtt érkeznek a Feketevízhez, ahol az égetést megelőzően közösen mondanak tavaszköszöntő modókákat, versikéket. A mátyusföldi faluban az alábbi népi énekkel búcsúztatják a rossz időt:

„Márciusban, húsvét fele, elkergetjuk a telet.

Bár szép volt a nagykarácsony,

Fáztunk éppen eleget,

Kérünk egy kis meleget!”

„Régi hagyománya van Nyéken, húsvét előtt az ovisok és az iskolások összefogásának, amikor közösen mennek ki a Fekete-vízhez. Ott meggyújtjuk majd a patakba dobjuk a Kisze bábot.

A Kiszét egyik évben az ovi, másik évben az iskola készíti, idén az óvodások keze munkáját dícséri az elkészített báb.”- mondta el portálunknak Wittenberger Ilonka,  a Feketenyéki Magyar Tanítási Nyelvű iskola megbízott igazgatónője, majd hozzátette, a Kiszebáb-égetés hagyománya fontos a gyerekeknek, mert a közös rituálé összetartja a közösséget.  A tanulóknak tetszik a báb készítése körüli felhajtás, és a dobokkal, csörgőkkel, énekelve való vízhezvonulás.

A feketenyéki Kiszebáb idén szalmával volt kitömve és a ruhája krepp-papírból készült, hogy jobban égjen. „A gyerekek valóban hisznek benne, hogy a Fekete-víz elviszi a Kiszével a telet. Mikor kisüt a nap, ujjonganak, hogy hat a versike, jön már a tavasz.”- mesélte Wittenberger Ilonka.

A báb elúsztatása után a feketenyéki gyerekek énekelve átvonulnak a zöld ágakból készített Aranykapu alatt, ezzel is szimbolizálva a két intézmény közti összetartást és az új, teremtő évszak eljövetelét. 

A Kiszebáb égetés téltemető népszokás. A néphagyomány szerint a báb elégetése megszabadítja az embereket minden bútól és bajtól. Ma már vidéken is csak elvétve ismerik és tartják meg ezt a hagyományt, régi ünnepet.