Óraátállítás - Vasárnap kezdődik a téli időszámítás
BUDAPEST. Vasárnapra virradó éjjel 3 óráról 2 órára kell visszaállítani az órákat, ezzel kezdődik a téli időszámítás, amely 2013. március 31-ig tart.
Október 28-án hajnalban Európában megkezdődik a téli időszámítás. Az órákat hajnali 3.00 óráról 2.00 órára állítják vissza, a helyi idő visszaáll az időzóna csillagászati idejére.
Reggelenként korábban lesz világos, esténként viszont korábban sötétedik majd, legalábbis az óramutatók járása szerint.
A nyári időszámítás bevezetését az amerikai Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, de csak 1916-ban vezették be először Amerikában, azaz a helyi időt egy órával előre állították az adott időzóna idejéhez képest. A nyári időszámítás elnevezés onnan ered, hogy ez az időszak, legalábbis az északi féltekén, nagyrészt a nyárra esik. A nyári időszámítás rendszere Magyarországon is működött 1916-tól 1957-ig, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal.
Az 1973-as kőolajválság után a nyugati világ országai újra elővették az óraállítás ötletét, hogy a vállalatok és a háztartások számára egy óra világosságot nyerjenek, ezzel energiát takarítsanak meg. A nyári időszámítást elsőként Franciaországban vezették be 1976-ban, a példát számos európai ország követte.
Az óraállítási módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség – idén március 20. és szeptember 22. – között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Amennyiben a nap által sugárzott “ingyenes” fény nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége.
Magyarországon a nyári időszámítást 1980. április 6-án, villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra, az órákat szeptember végén igazították vissza. 1996-ban egy kormányrendelet az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez igazította a magyar gyakorlatot, így a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján közép-európai idő szerint 2.00 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3.00 órakor végződik. (A módosításra a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt is szükség volt.)
A nyári-téli időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják arra hivatkozva, hogy napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások – az emberek többet néznek tévét és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, ami megváltoztatta a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeit és hátrányait. Ugyanakkor az átállás hatással van az emberek bioritmusára, közérzetére, statisztikák szerint az ezt követő napokban nő a közlekedési balesetek száma.
A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. friss adatai alapján Magyarország a most záruló nyári időszámítással egy város éves villamosenergia-fogyasztását spórolhatta meg, emellett a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát fogyasztunk.
A vasárnap életbe lépő téli időszámítás Európában 2013. március 31-ig tart. Az Egyesült Államokban és Kanadában egy héttel később, november 4-én állítják át az órákat, a nyári időszámítás pedig 2013. március 10-én kezdődik.
Reggelenként korábban lesz világos, esténként viszont korábban sötétedik majd, legalábbis az óramutatók járása szerint.
A nyári időszámítás bevezetését az amerikai Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, de csak 1916-ban vezették be először Amerikában, azaz a helyi időt egy órával előre állították az adott időzóna idejéhez képest. A nyári időszámítás elnevezés onnan ered, hogy ez az időszak, legalábbis az északi féltekén, nagyrészt a nyárra esik. A nyári időszámítás rendszere Magyarországon is működött 1916-tól 1957-ig, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal.
Az 1973-as kőolajválság után a nyugati világ országai újra elővették az óraállítás ötletét, hogy a vállalatok és a háztartások számára egy óra világosságot nyerjenek, ezzel energiát takarítsanak meg. A nyári időszámítást elsőként Franciaországban vezették be 1976-ban, a példát számos európai ország követte.
Az óraállítási módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség – idén március 20. és szeptember 22. – között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Amennyiben a nap által sugárzott “ingyenes” fény nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége.
Magyarországon a nyári időszámítást 1980. április 6-án, villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra, az órákat szeptember végén igazították vissza. 1996-ban egy kormányrendelet az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez igazította a magyar gyakorlatot, így a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján közép-európai idő szerint 2.00 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3.00 órakor végződik. (A módosításra a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt is szükség volt.)
A nyári-téli időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják arra hivatkozva, hogy napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások – az emberek többet néznek tévét és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, ami megváltoztatta a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeit és hátrányait. Ugyanakkor az átállás hatással van az emberek bioritmusára, közérzetére, statisztikák szerint az ezt követő napokban nő a közlekedési balesetek száma.
A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. friss adatai alapján Magyarország a most záruló nyári időszámítással egy város éves villamosenergia-fogyasztását spórolhatta meg, emellett a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát fogyasztunk.
A vasárnap életbe lépő téli időszámítás Európában 2013. március 31-ig tart. Az Egyesült Államokban és Kanadában egy héttel később, november 4-én állítják át az órákat, a nyári időszámítás pedig 2013. március 10-én kezdődik.
Forrás
MTI
