Nem szabad hagyni, hogy Ág Tibor neve és életműve feledésbe merüljön!

Az idei rendezvény Magyarország pozsonyi nagykövetsége, a Csemadok Országos Tanácsa és Komárom város támogatásával, Czimbalmosné Molnár Éva - Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete védnökségével s a Hírek.sk médiapartnerségével valósul meg.

Mivel Katona István, az Ág Tibor Napok ötletgazdája, illetve a martosi Feszty Árpád Művelődési Park tulajdonosa több mint két évtizeden át Ág Tiborral (1928-2013) együtt gyűjtötte, kutatta a magyar folklórkincseket, értékelni tudja a jeles népzenekutató által ránk hagyott szellemi örökséget, amit tovább kell adni az utódainknak. Ezért is kezdeményezte a róla elnevezett napok megrendezését, amellyel a szervezők Ág Tibornak is méltó emléket állítottak, miközben népszerűsítik a magyar népzenét, népdalokat, nehogy azok végleg feledésbe merüljenek. A társszervezőkkel együtt a kétnapos rendezvény helyszínéül Ág Tibor egyik kedvenc gyűjtési területének számító Zoboralját választották, ezzel is ráirányítva a figyelmet a szórványban élő magyarságra.

„Sajnálatos, hogy az igazi nagy mestereink, köztük Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ág Tibor, Jagamas János, Vargyas Lajos és Olsvai Imre már távoztak az élők sorából. Mivel a magyar kulturális kincseink egyik legősibb része, a magyar népzene és népdal, akkor a közéleti személyiségek azok megőrzésének és továbbadásának jelentőségéről ne csak közhelyesen nyilatkozzanak, hanem szervesen építsék be a köztudatba, az iskolarendszerbe annak jelentőségét! Sajnálatos, hogy alapiskoláink többségében mennyire alacsony szinten oktatják a zenét, a népzenéről nem is beszélve. A művészeti alapiskolákba járó gyerekek pedig manapság is csak a klasszikus zenei hagyományokon nőnek fel, nem ismerik meg a magyarság népdalait, népzenéjét – gyökereinket. Egyébként tájainkon az utóbbi években komolyzenei és kórusművek sem születtek. Miközben a hazai folklórcsoportok többnyire Ág Tibor gyűjtéseiből merítenek, az életműve, hagyatéka még mindig nem került az őt megillető helyre. Mi azért hívtuk életre az Ág Tibor Napokat, hogy kinyilvánítsuk az iránta és a népzenénket, néptáncainkat továbbéltetni akaró csoportok iránt érzett tiszteletünket. Tudatosítanunk kell, hogy az a nép, amely már nem énekli ősei dalait, a lelkében halottnak tekinthető “ – mondta a Hírek.sk-nak Katona István.

Az Ág Tibor által gyűjtött teljes zenei kincs a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében található, ahol annak egyes részeit napjainkban égetik fel CD-kre. "Temérdek páratlan kincs lelhető fel Ág Tibor magnószalagjain, azok megvoltak a fejében, szívében-lelkében is. Amikor az általa megőrzött anyagokat hallgatom, mindig csodálom a nagyságát, hogy leggyakrabban egyedül temérdek értéket tudott összegyűjteni. Számomra azonban elszomorító, hogy ha nem karoltuk volna fel az Ág Tibor nevéhez kötődő hagyományokat, akkor azok ápolása vélhetően másnak eszébe sem jutott volna. A szlovák kormányhivatalhoz pályázatot nyújtottunk be az Ág Tibor Napok megrendezése kapcsán, de az illetékesek között hiába ülnek a Most-Híd úgymond magyar kurátorai, egyetlen eurónyi támogatást sem kaptunk. Szégyelljék ezért magukat!“.

Ág Tibor két gyermeke: a Magyarországon élő Zsóka és a Marcelházán lakó Zoltán tavaly ott voltak az édesapjukról elnevezett zoboralji rendezvényen, lánya, Zsóka méltatta is apjuk értékes életművét. Sajnos, a legidősebb fivérük, Tibor korábban autóbalesetben elhunyt. Zsóka és Zoltán idén is jelezte, hogy ott lesznek.

„Az is örvendetes, hogy Zoboralja mindkét évben felkarolta ezt a rendezvényt, főleg Pográny és Gímes közreműködését emelném ki. Az utóbbi község önkormányzata anyagi támogatást is nyújt és kultúrházát is teljesen ingyen bocsátja rendelkezésünkre. Ha több település, intézmény és szervezet is csatlakozna, akkor országos jellegű fesztivállá nőhetné ki magát az Ág Tibor Napok. Azt ellenben döbbenetes dolognak tartom, hogy miközben a felvidéki magyarok Szlovákia tisztességes adófizető polgárai, mégis saját kulturális rendezvényeink megtartásához Magyarországról várunk pályázati pénzeket. Jövőre az Ag Tibor Napokhoz is a Bethlen Gábor Alaptól és a Nemzeti Kulturális Alaptól kérünk majd anyagi támogatást, idén ezt még nem tettük meg. Abnormális dolognak tartom azonban azt, hogy a szlovák kormány az általunk befizetett adó egy részét nem hajlandó visszaadni nekünk olyan jeles személyiség hagyatékának az éltetésére, mint Ág Tibor, aki egyetemes kultúránk részét képezi. A szlovák parlamentben és kormányban ülő magyar emberek is nagyon szégyelhetik magukat azért, hogy Magyarországtól kell ilyen célokra pénzt kérnünk...“ – adott hangot határozott véleményének a hétvégi esemény főszervezője.

A II. Ág Tibor Napok műsorkínálata idén is gazdag lesz. „Október 21-én, pénteken 18 órakor a korábban Kanadából Ógyallára költözött V. Nagy János fafaragó művész Fába vésett történelem című kiállítását Feszty Zsolt nyitja meg. Azután a Ghymesi Igricek koncerteznek. A szombati műsorhoz tudományosabb igényességgel viszonyulunk, azaz 10 órától egy szimpóziumot tartunk. Annak keretében Jókai Mária A Zoboralja népviseletéről, Takács András Kortársak voltunk... címmel az Ág Tiborral a Csemadok égisze alatt közösen végzett kutatómunkájukról tart előadást. Én majd a Zoboralja tánctípusait mutatom be. Ez alkalommal A nyitrai dukátus jelentősége az Árpád-korban címmel a helyszínhez illő történelmi előadásom is elhangzik. Vitatott kérdés, hogy mit jelentett az Árpád-korban a nyitrai dukátus? A szlovák történészek szerint ugyanis a Pribina-féle nyitrai hercegség szláv eredetű, amiből igyekeznek tőkét kovácsolni. A somogyi-bihari hercegség mellett működő nyitrai dukátus, azaz királyválasztó hercegség valóban létezett, ám arra a Nyitra környéki szórványmagyarság lehet büszke – végre helyre szeretném tenni a féligazságokat“ - hangsúlyozta Katona István.

A szombaton 18 órakor kezdődő gálaműsor elején Párta, párta címmel a környék nyolc községének összevont hagyományőrző csoportjai zoboralji lakodalmast mutatnak be. Emellett fellépnek a százdi citerások, a Ghymesi Igricek, továbbá a nagymegyeri Megyer táncegyüttes. Az utóbbi kapcsán Katona István megjegyezte: idén májusban Ág Tibor-emlékszobát rendeztek be Nagymegyeren. Az aznapi műsorfüzér 21 órától táncházzal és Kátai Zoltán énekmondó koncertjével zárul. Vasárnap 11 órától ünnepi szentmise, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés lesz, majd 12 órától Écsi Gyöngyi egyházi koncertje zárja a rendezvényt.

Az I. Ág Tibor Napok résztvevői vasárnap egy kirándulás keretében tekinthették meg a közeli Kolon, Zsére és Gímes nevezetességeit, így egy nagyon szép templomot és tájházat is, valamint Zoboralja természeti szépségeit, ismerkedhettek az ott élő emberekkel. Idén a nyitrai várban szemlélődhetnek az érdeklődők. „Sajnos, buszok indítására nincs pénzünk, ezért csak saját járművekkel lehet csatlakozni ehhez a kiegészítő műsorhoz“ – jegyezte meg Katona István, hozzátette azt is, hogy bár szombaton 17 órától a Langalétra óriásbábosok vidám produkciójának is helyet adnak a kultúrház előtt, ám jövőre több színházi előadással bővítenék programjukat.

„Sajnálatos, hogy a mai 15-25 év közti fiataloknak már szinte semmit sem jelent Ág Tibor neve. Nem szabad hagyni azt, hogy neve és életműve feledésbe merüljön! Ha az iskolai tananyagban szerepelhet az, hogy volt egy Kodály Zoltánunk, akkor Ág Tibornak is végre minden téren meg kellene kapnia az őt megillető helyet és megbecsülést! A Csemadoknak, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének és a polgári társulásoknak közösen kellene szorgalmazniuk azt, hogy népzenekutatónk, karnagyunk, zeneszerzőnk neve visszakapja patináját!“– mondta végül Katona István.