Murányi kőedények a Gömör-Kishonti Múzeumban
Megnyitották „A murányi kőedény emlékezete" című kiállítást kedden a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban. Ez a tárlat szeptemberig várja a látogatókat, ám a hétvégi Múzeumok Éjszakáján az intézmény egyéb termeibe és azok rejtelmeibe is betekintést nyerhetnek a kíváncsiskodók.
A közel 240 murányi terméket bemutató kiállítás kurátora Sylvia Holečková, a Rozsnyói Bányászati Múzeum munkatársa. A történész korábban a rozsnyói manufaktúra múltját is feldolgozta, ez a mostani kiállítás is az ő kutatómunkájának és gyűjtésének eredménye.
Gömör területén két településen működött kőedényt gyártó manufaktúra – Rozsnyón és Murányban. A rozsnyói kőedény manufaktúra termékeinek szentelt, „A kőedény költészete“ című sikeres kiállítást követően a Rozsnyói Bányászati Múzeum egy újabb kiállítást készített, amely ezúttal a murányi kőedény történetét és alkotásait mutatja be.
A rozsnyóitól talán még nevesebb murányi kőedény manufaktúra története 1823-ban kezdődött. A gyárat a Koháryak, Magyarország egyik előkelő nemesi családja alapította, később a Coburg család tulajdonába került. A manufaktúrát az első években az uradalom működtette, majd 1826 és 1840 között a tulajdonosok bérbe adták. 1841 és 1859 között az üzemet a Coburg család saját vezetése alatt működtette, ekkor vezették be a cserépkályhák és a barna kőedény gyártását is. 1890 után a budapesti székhelyű Egyesült Magyarhoni Üveggyár Rt. vette át. A manufaktúra egyik utolsó bérlője az 1895-1903-as években Jozef Mayer volt, aki magas színvonalra emelte a gyártást. Totis Sándor nevéhez kapcsolódik 1903 után tevékenysége , majd 1907-től Julius Ignathéhoz. A manufaktúra valószínűleg 1910-ban fejezte be a tevékenységét. A termékeket a gömöri piacokon kívül Budapesten, Miskolcon és Debrecenben is árusították, sőt a mai Románia és Szerbia területére is szállítottak belőlük.
A legnagyobb művészeti értékkel a Koháry család címerével díszített tárgyak és a bécsi motívumos termékek rendelkeznek, de értékesek az áttört szélű tányérok is. Kedvelt díszítőmotívumnak számított a szőlőlevél, zöld és kék változatban, majd később a népi ízlésnek megfelelően a madárka, kakas, és különféle növényi motívumok. A kivitelezésnél a gömöri fazekasok technikáit alkalmazták, leginkább a szivaccsal festett díszítést.
A tárlaton kiállított tárgyak összesen öt múzeum gyűjteményéből és magángyűjtőktől származnak. A kiállítás korábban a Rozsnyói Bányászati Múzeumban és a Füleki Vármúzeumban is látható volt már, Rimaszombatban 2018. szeptember 2-ig tekinthető meg.
A hétvégi Múzeumok Éjszakáján az állandó és ideiglenes tárlatok is megtekinthetőek lesznek. A rendezvényt május 19-én, szombaton 18:00 órakor Olga Bodorová, a Gömör-Kishonti Múzeum igazgatója nyitja meg. A programban több bemutató és előadás szerepel, valamint különböző mesterségek, kézműves foglalkozások kipróbálására is lehetőség lesz. A belépő ára egy euró, gyerekeknek hat éves korig pedig ingyenes. Minden századik látogató ajándékban részesül.
