2025. november 1., 12:18

Mindenszentek napja

A mindenszentek vagy mindenszentek napja (Festum Omnium Sanctorum) a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a keresztény világ (katolikus, protestáns) november 1-jén tart.

Békességóhajtás
Mindenszentek egy lengyel temetőben
Fotó: Wikipédia

A még élők a „küzdő egyházat”, a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők a „szenvedő egyházat”, az üdvözültek pedig a „diadalmas egyházat” képviselik. Az ünnep 741-ben III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. A hagyomány szerint egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette.

Minden szent
IV. Gergely pápa, aki 835-ben egyetemes ünneppé tette a Mindenszentek ünnepét
Fotó:  Wikipédia

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a bencés kezdeményezésű kultuszból a magyar bencések is hamar kivették a részüket. Általában a Tridentinummal újjászülető szentkultusz nyomán vált, de az után következő halottak napja miatt elsorvadt, annak vigiliájává lett. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezik.

Nem tudjuk, hogy az ünnep népi szokásai mikor alakultak ki. A sírok megtisztítása, virággal díszítése éppúgy általánosan elterjedt szokás, mint a halottak lelki üdvéért szóló gyertyagyújtás. Mindezek mellett helyi szokások is kialakultak. Göcsejben például mindenki annyi verset harangoztatott, ahány halottja volt, másutt a koldusokat ajándékozták meg az alkalomra készült cipóval, rétessel stb.

Ahol szokásban volt a halott etetése, ott - a család bőséges lakomázása, néhol mulatozása után - éjszakára a család halottainak terítettek aszerint a hiedelem szerint, hogy ezen az éjszakán a halottak kikelnek sírjukból. A munkát általában tiltották, hogy a halottak nyugalmát ne zavarják meg, s ezt a tilalmat több vidéken kiterjesztették a halottak hetére is.

Egyes falvakban hagyományosan ezen a napon tartották meg a bíróválasztást, a cselédfogadást és újították meg az egész tanácsot.

A mindenszentek ünnepét azonban a világ számos táján nem november 1-jén ünneplik. Az ortodox kereszténységben a mai napig mindenszenteket a pünkösdöt követő első vasárnap ünneplik. A hagyomány szerint keleten VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére. Mivel azt nem engedték, hogy a templomot a császárnénak szenteljék, Leó úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják.

Írországban eredetileg április 30-án ünnepelték a mindenszenteket, hogy ne keveredjen a pogány ünnepekkel és szokásokkal. Aztán ott is bevezették a novemberi dátumot, az október 31-éről november 1-re virradó éjszaka az All Hallow's Eve lett, vagyis „Mindenszentek előestéje”. November első napja volt a keresztény ünnep napja, All Saints' Day (All Hallow's Day, „Szentek napja”). A többi keresztény jeles naphoz hasonlóan, mindenszenteket is a vigilia előzi meg, vagyis az előeste, amit az angol nyelv az "eve" szóval fejez ki. Mivel a keresztény ünnep mellett sok annál régebbi pogány szokás is megőrződött, ezek összessége - főként az angolszászoknál - később halloween ünnepévé nőtte ki magát, ami idővel az egész világon elterjedtté vált.

Világmizéria
Fotó:  pixabay.com

Míg a Mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek. Az evangélikusok megtartják a Halottak napját, de a Mindenszentek ünnepét nem, bár elismerik a szentek létezését. A reformátusoknál a Halottak napi szokások a gyertyagyújtás és sírgondozás új keletű és katolikus hatásra kialakult szokás.

Megosztás
Címkék