Minden házban füleki játék! - fajátékok után kutat a Füleki Vármúzeum

Szvorák Emese 2019. április 09., 11:36

Minden házban füleki játék! hirdette a szépen kidolgozott 1941-es játékkatalógus borítója. Kevesen tudják, hogy a 2. világháború alatt is sikeresen működő füleki zománcgyárban valaha több millió szépen megmunkált fajáték is készült. Innen exportálták őket egész Európába. Ma már csak elvétve, igen ritkán bukkannak fel gyűjtői körökben, vagy aukciós oldalak kínálatában. Vajon megbújik-e még füleki játék a padlások és pincék mélyén elrejtett dobozokban? Van-e esély megmenteni a kis játékokat, melyek egy letűnt kor boldog gyermekkori emlékeit idézik? Ezek felkutatására vállalkozott a Füleki Vármúzeum.

Lovacska - magángyűjtemény Fotó: Füleki Vármúzeum

1932-ben, amikor a zománcgyár akkori igazgatója, Hulita Vilmos elrendelte a famegmunkáló részleg létrehozását, az üzem már évek óta a prágai Sfinx Egyesült Zománcművek r. t. konszern tulajdonában volt. A fokozatosan fejlődő részlegen először csak csomagolóanyagként használt faládákat gyártottak, melyek így jelentősen csökkentették a kiadásokat és meggyorsították a fémtermékek csomagolását és szállítását. Három évvel később a gyár már elkezdett készülődni a 2. világháborúra és lassan átállt hadigyártásra.

Az 1938-as Magyarországhoz csatolás után a gyárat a következő évben kisajátította a Magyar Iparügyi Minisztérium és a Magyar Királyi Állami Vas -, Acél- és Gépgyárakhoz (MÁVAG) csatolta. A többi részleg mellett a faipari részleg is tovább termelt, ahol a hadi célokra készített lőszeres ládák, gránátnyelek, sílécek, szánok és más katonai rendeltetésű eszközök egész során kívül fából készült háztartási termékek széles skáláját, „elsőrendű speciális fa-tömegcikkeket” is gyártottak. Fagylaltgépek, kávédarálók, bútorok, szövőszékek, konyhai eszközök kerültek a gyártósorról a háztartásokba.

 

Képgalériánk:
Vadkacsa - www.auctionet.com Fotó: Füleki Vármúzeum

Piros kerekeken guruló háziállatok

A vezetőség, hamar felismerve a német játékgyárak háború okozta leállása miatti hiányt a piacon, kihasználta a kínálkozó lehetőséget és még ugyanebben az évben elrendelte a játékkészítő részleg létrehozását. A játékok tervezője – és egyben a részleg vezetője – a Magyarországról származó Bencze László festőművész lett, aki hat évet töltött Füleken. A német és magyar készítésű játékok mintájára kidolgozott sablonokat saját, egyedi tervezésű játékaival egészítette ki, így mintegy 200 különböző játék gyártása indult meg a városban. Többségük fából készült, de akadtak köztük vas alapú darabok is, pl. miniatűr zománcedény készletek. A fajáték kínálatot főleg piros kerekeken guruló háziállatok, kutya, macska, nyúl, ló, tyúk, kacsa, bárány, tehén, szamár figurák különböző variációi alkották, de több fajta vadállat – szarvas, medve –, és egzotikus állat – teve, krokodil, elefánt, oroszlán, tigris – is készült. Kedveltek lehettek az autó, indián, mikulás, hóember, puttonyos nyúl figurák is.

Más, korabeli fajátékoktól könnyű a fülekieket megkülönböztetni, hiszen minden kis játék kék, vagy piros színű kör alakú védjeggyel volt ellátva a MÁVAG logójával, FÜLEK felirattal. A gyár később már Füleki Iparművek r. t. néven működött tovább, viszont a matrica dizájnja nem változott. A gondosan kidolgozott és fényesre lakkozott fajátékok hamar meghódították a piacot és több európai országba is eljutottak. Már a második évben 400 000 darab készült és került forgalomba, a 2. világháború alatt pedig 50-60 vagon játékot exportáltak külföldre.

Képgalériánk:
Foxi - A Füleki Vármúzeum gyűjteményében Fotó: Füleki Vármúzeum

A sikeres eladást valószínűleg az is elősegítette, hogy csak olyan megrendeléseket fogadtak el, melyek az árukészlet összes típusára vonatkoztak, mivel egyedül így volt haszonhajtó a gyártás. A játékokat, ma már ritkaságnak számító, színes árjegyzék segítségével kínálták a megrendelőknek, melyet valószínűleg a füleki származású, eredeti foglalkozását tekintve műbútorasztalos szakember, Gécs Zoltán tervezett. A katalógusban, a már említett kerekes játékokon és zománcedény készleteken kívül szerepelnek még társas- és homokjátékok, gyermekbútorok, hinták, szánkók, rollerek és diákpadok is. A kínálat tehát igen gazdag volt.

Gyűjtik a játékokat

Bár 1944 decemberében a gyárat elfoglalta a Vörös Hadsereg és Hulita helyett új igazgatót neveztek ki, a gyártás a következő évben is folytatódott. 1945 júniusában még 30 ember dolgozott a játékfestő részlegen, de még a ´46-os gyártérképen is fel van tüntetve a játékkészítő részleg és raktár. Hulita Vilmos, internálása után Budapestre költözve, az Iparügyi Minisztériumnak tett szolgálatai mellett továbbra is közbenjárt az ismét határon túlra került Füleki Iparművek ügyében. ´47 szeptemberében írt leveléből kiderül, hogy a füleki játékgyártás leállása után az el nem adott 40 000 darab fajáték a MÁVAG értékesítési vállalatának (Iparművek Képviselete Állami érdekű Rt.) diósgyőri raktárában várja további sorsát. Az utolsó darabok tehát valószínűleg Magyarországon kerültek eladásra. A ´49-es gyártérkép a játékrészleg helyét már csak a fagyártmányok raktárhelyiségeként tünteti fel.

Képgalériánk:
Magyar huszár - A Kékkői Báb - és Játékmúzeum gyűjteményében Fotó: Füleki Vármúzeum

Bencze László állatkái, mozgó huszár figurái, medvetáncoltatói már csak elvétve, igen ritkán bukkannak fel gyűjtői körökben, vagy aukciós oldalak kínálatában. A Füleki Vármúzeum gyűjteményében egy foxi kutya, a Kékkői Báb- és Játékmúzeum gyűjteményében pedig egy mozgó magyar huszár figurája található. Ha bárki ráismert egykor kedves játékára, amit valahol még féltve őriz, kérjük juttassa el a Füleki Vármúzeumba, vagy értesítse őket a  047 43 82 017-es telefonszámon. Várnak bármilyen hasznos információt, korabeli fényképeket, katalógusokat, esetleg gyári sablonokat, rajzokat és minden más füleki játékokkal összefüggő adatot. A játékok, az ajándékozó nevének feltüntetésével, a Városi Honismereti Múzeum állandó kiállítását fogják majd gazdagítani.

Forrás: Titton Viktória, Füleki Vármúzeum

0 HOZZÁSZÓLÁS