Megsárgult képeslapok
Amikor a Prágában élő, de szülőföldjéhez foggal-körömmel ragaszkodó Gönczy Bertalan azt mondta, szívesen bemutatja bodrogközi képeslap-gyűjteményét, azonnal az futott át az agyamon: mit fogok én írni 350 megsárgult képeslapról? De ismervén szórakoztató stílusát, mégis kötélnek álltam. Nos, ahogyan a laptopjába betöltött gyűjtemény darabjait sorra vettük, azt éreztem, sikerült ismét lenyűgöznie.
Minden azzal kezdődött, hogy Királyhelmec Fő utcáján vettem egy több mint 100 éves épületet. S kíváncsi lettem arra, hogyan nézhetett ez ki valaha. Elkezdtem a Vaterán keresgélni, kezdi a gyűjteményről szóló beszélgetést Gönczy Bertalan.
-- Óriási szerencsém volt! Szerintem azóta sem kínáltak megvételre ilyesmit, de épp akkor találtam Helmec főutcájáról megvételre ajánlott felvételt, amely konkrétan az egykori városházát ábrázolta. A közvetlen szomszédságában álló házam szintén rajta volt. Ez az élmény annyira fellelkesített, hogy kedvet kaptam újabb képeslapok felkutatásához. Azóta árveréseken, műkereskedőknél próbálkozom. Nem is sejtettem, hogy a Bodrogközben ennyien foglalkoznak régiségek gyűjtésével.
--Hol kell a helmeci képeslapokat keresni?
-- Az teljesen nyilvánvaló, hogy nem helyben, hiszen azokat innen küldték el. Az 1914 előttieket elsősorban Magyarországon és Erdélyben érdemes kutatni, míg a két világháború közöttieket az ide delegált katonák és köztisztviselők haza küldték szeretteiknek Csehországba. Előbb csak Királyhelmec képeslapjai érdekeltek, de azután egész Felső-Bodrogközről kezdtem gyűjteni őket. A 350 darabnak kb. a fele már a közeli falvakat ábrázolja.
-- Mit tudsz a képeslapküldés szokásának kialakulásáról?
-- 1875 körül Párizsban jelentek meg az első darabok, de azután gyorsan elterjedtek az egész világon. Amikor a nemesek családtagjaikat fotóztatták, óhatatlanul birtokaikról is készíttettek képeket. Először, az 1900-as évekig a hosszúcímzés volt divatban, ami azt jelenti, hogy a közölnivaló a fotó oldalára íródott, míg a hátoldal csupán a címzést tartalmazta. 1910 után már a hagyományos értelemben vett képeslapé lett a főszerep: egyik oldalán a fotóval, a másikon a címzéssel és a szöveggel. A gyűjteményem legrégibb ilyen darabja 1912-ben készült. Léteznek több ablakos fotók is, ezeknek az az érdekességük, hogy több kisebb fotót mutatnak be, s ezek a fotók önálló képeslapokként is megjelentek. Kezdetben csak fekete-fehér fotók léteztek, majd idővel árnyalni kezdték őket. Ugyanaz a felvétel létezett szürkés, kékes, barnás… árnyalatban is. Ezt majd a kézzel festés követte. 1898-ból származik a legrégibb képeslapom, Battyánban volt postázva, és a bélyi illetve a pácini kastélyt ábrázolja.
-- Ismerjük a város fotósainak, nyomdászainak nevét is?
-- Természetesen, hiszen a fotók ezt az információt is tartalmazzák. Egyikük Halász Sándor volt, a másik Rosenblüth Vince, a harmadik egy Klein vezetéknevű nyomdász. Minden nyomdásznak megvannak a jellegzetes képeslapjai: pl. Halász Sándorén ott olvasható az Üdvözlet felirat, valamint fotói sárgás árnyalatúak és sárga színű peremmel készültek. A nevét 1920-ig Halász Sándorként használta, Trianon után Alexander Halász lett. Királyhelmec neve is változott a XX. század során. A legrégibb darabokon Helmeczként íródott, majd Helmec lett belőle, azután jött a Kráľovský Chlumec. Azokon a képeslapokon, amelyek az első világháború alatt íródtak, látható a cenzúra pecsétje is.
-- Mit tudunk kiolvasni még a megtalált képeslapokból?
-- Például nyomon követhetjük, milyen változásokon ment át egy épület, láthatjuk, hogy a 20-as években még lovas kocsik közlekedtek az utcán, a 30-as években viszont már megjelent a személygépkocsi. Tudták már retusálni a fotókat, van olyan képeslapom, amely két változatban is nyomtatásra került: egyazon beállítás először utcai szeméttel, majd anélkül. De szükség szerint az intézmények feliratait is eltüntették vagy megváltoztatták. Van példa a fotómontázsra is. A 30-as évek utcaképéhez odavarázsoltak egy repülőt. Van olyan képeslapom is, amely azt bizonyítja, hogy a mai Stadion utca 1913-ban Vasút utcaként szerepelt, s ez nem véletlenül volt így. A lefektetett síneken vonat közlekedett, utasokat szállított a vasútállomásra. Később azonban felszedték a síneket, megszüntették ezt a közlekedési formát Királyhelmecen.
--Milyen tematikus képeslapok maradtak fenn a Bodrogközről?
-- Volt, akit elsősorban a templomaink érdekeltek, és azokat fotózta, másokat csak a képen szereplő emberek, megint mások kifejezetten az autókra fókuszáltak, vagy csak várakat fotóztak. A fotók tanúsága szerint városunkban a 30-as években megjelentek az első reklámok is.
-- A Felső-Bodrogköz településeit bemutató képeslapok közül is láthatunk néhányat?
--A teljesség igénye nélkül: van képeslapom a szentesi kőbányáról, arról a kisvasútról, amely a nagygéresi állomásra vitte a köveket, van a nagykövesdi várról, a paplakról az iskolával, a bodrogszerdahelyi Maillot-kastélyról, a leleszi premontrei templomról, a battyányi kastélyról, illetve a perbenyiki Mailáth-kastélyról.
--Ennek a gyűjteménynek komoly eszmei értéke lehet, mik a terveid vele?
--Szeretném könyv formában közreadni, hogy mások is tanulmányozhassák, s legalább annyi örömöt szerezzen nekik is, mint nekem.
