Mától Komáromi Napok: Szijjártó Péter Komárom Díszpolgára lett – KÉPEKKEL

Miután Komárom zászlaja alatt bevonultak a város vezetői a Csillagerőd nagytermébe, dr. Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, köztük Czunyiné dr. Bertalan Judit területfejlesztésért felelős államtitkárt és Nagy Marianna járási hivatalvezetőt, továbbá az idei díjazottakat és hozzátartozóikat, valamint az észak- és dél-komáromi képviselőket, illetve a korábbi években díjazott személyiségeket és más vendégeket. A jelenlevők egyperces néma felállással tisztelegtek a ma eltemetett Ferenc pápa életműve és emléke előtt.

Majd hangsúlyozta: április 26. azért Komárom ünnepnapja, mert a dicső magyar seregek az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején e napon nem csak visszaverték az osztrák csapatok ostromát, hanem át is törték az ostromgyűrűt...

“A Komáromi Napokkal olyan értéket, hagyományt teremtettünk, amire büszkék lehetünk. Észak- és Dél-Komárom kapcsolatrendszerében szimbolikus jelentősége van e rendezvénynek, ami a barátságról, szeretetről, példamutatásról és főleg az összetartozásunkról szól: Nagyon komoly történelmi felelősség is komárominak vallani magunkat. Isten áldja önöket, Isten áldja Komárom várost...!“ – fogalmazott a túlparti városvezető.

Majd átadta a szót Keszegh Bélának, Észak-Komárom polgármesterének, aki megerősítette dél-komáromi kollégája szavait: e rendezvénnyel az az alapcéljuk, hogy még jobban összekössék a Duna két oldalán, az Összetartozás Városában élőket.

„Mi együtt azon dolgozunk, hogy Komárom vérkeringése sok területen egy legyen, s közösen tudjunk úgy fejlődni, hogy városunk a térség meghatározó központja legyen. A mindenkori díjátadással pedig értékelni akarjuk azok más-más területen végzett, értékes munkáját, akik jó példával járnék elöl, mintegy sorvezetőként mutatják nekünk a helyes utat ebben a zűrzavaros világban...“ – hangzott el. Végül mindenkinek nagyon tartalmas feltöltődést, szép élményeket kívánt a Komáromi Napok során, amely megnyitóján két zenésztehetség: Benyó Andor trombita- , valamint Pethő Marcell cselló- és gordonkaművész is közreműködött.

Azután az észak-komáromi díjak átadására került sor. Ez évben csak egyetlen jelölés érkezett a Komárom Díszpolgára megtisztelő címre, amit a komáromi születésű, magyar válogatott labdarúgó, Priskin Tamás kapott meg. Gidró Bonifác, bencés gimnáziumi tanárnak és igazgatónak, a Jókai Közművelődési Egyesület örökös elnökének In memoriam Pro Urbe-díjat adományoztak, amit Kelemen atya, győri bencés perjel vett át, s jelen volt Jeromos atya, tihanyi apát is.

A 90 éves Eszenyi József mérnök, nyugalmazott pedagógus és Gaulider József, a kórház gyermekosztályának nyugalmazott főorvosa az önkormányzat jóváhagyása után Pro Urbe-díjat vehetett át. Polgármesteri Díjjal jutalmazták Šoóki Ivetát, a mentálisan hátrányos helyzetű emberek segítéséért és a társadalomba való beépülésükért folytatott munkájáért. Továbbá Vajkai Katarínát a tanítást megújító, kreatív oktató-nevelő munkájáért és Süll Kingát a Komárom zenei életében végzett aktív szerepéért és minden korosztályt érintő közösségszervező munkájáért.

Az észak-komáromi díjazottak nevében Süll Kinga mondott köszönetet. Hangsúlyozta: „Ez mindannyiunk közös sikere. Jó itt, Komáromban élni. Köszönjük az adományozóknak, a Jóistennek pedig azt, hogy erőt ad a munkánkhoz...!“. A díjazottak részletes méltatása a cikk végén olvasható.

Majd Komárom városért emlékérmet, illetve Polgármesteri Díjat vehettek át az arra legérdemesebbnek tartott személyek. Két jeles személyiség: Molnárné dr. Taár Izabella, a Kecskés László Társaság elnöke és korábbi járási hivatalvezető, valamint az időközben szolgálati útjáról megérkezett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig Komárom Díszpolgára címben részesült.

A tárcavezető díszoklevelén ez olvasható „Komárom város hírnevének öregbítéséért, anyagi és szellemi értékeinek gyarapításáért, rangjának emeléséért, valamint a magyar nemzet érdekében kifejtett, erkölcsileg példamutató életpályájáért és helytállásáért“.

Miután a Komáromban született és felcseperedett Szijjártó Péter megköszönte a kitüntetését, elmondta: „Mindmáig büszkén hivatkozom magamra komáromiként. Büszke vagyok erre a városra, örömmel gondolok vissza minden percre, amit az életemből itt töltöttem. Hálás vagyok mindazért, amit ettől a várostól valaha is kaphattam. Büszkeség, öröm és hála, ez az a három érzés, ami az eszembe jut vagy elönt, amikor Komáromra gondolok...".

Majd így folytatta: "Komárom Európa egyik legdinamikusabban fejlődő kisvárosa, amiért önök is joggal érezhetnek büszkeséget. Komárom vára egy igazi ékszerdobozzá vált a Jókai-ligettel..., maga a velünk élő történelem mindazokkal az erődökkel, melyeket ilyen szépen helyreállítottak, felújítottak, visszaadtak a közösségnek. Ezen erődök falai a mai napig hirdetik Klapka vitézeinek dicsőségét. Komárom az elmúlt tíz év magyar gazdasági sikertörténetének egyik legfontosabb helyszíne is, ahová ez idő alatt tizennyolc nagy beruházás érkezett, 524 milliárd forint értékben, 4 ezer új munkahelyet hozva ide, a városba...“. Tudjuk, hoigy mindebben neki jelentős szerepe volt, amire szintén büszke lehet.

Azután az örömteli gyermek- és ifjúkori komáromi emlékeit, élményeit idézte fel, melyekből az is kiderült, hogy többek között az észak-komáromi unokatestvéreit is meg szokta látogatni.

„Hálával tartozom ennek a városnak, mert ahogy önök is jól tudják, a politika egy tapasztalati műfaj, s én nagyon sok tapasztalatot szereztem komáromiként. Azok nekem iránytűként szolgálnak a fontos és sokszor nehéz külpolitikai döntések során. A kellő alapot és elkötelezettséget biztosítják számomra ahhoz, hogy ne engedjük a világot újra blokkokra osztani és azt se, hogy politikusok, külpolitikai stratégiák elszakítsanak egymástól barátokat, családtagokat, közösségeket, szembeállítsanak szomszédokat, feszültséget szítva köztük! Komárom a legjobb példa arra, hogy mennyivel jobb az, ha jóban vagyunk a szomszédokkal, mintha ellenségeskedünk egymással. A határon túl élő magyar közösségeknek az a jó, ha az anyaország és a lakóhelyükül szolgáló ország kulturált, normális, jó kapcsolatban vannak egymással. Komárom pedig akkor működhet a legjobban, ha a Duna két partján élők egy összetartozó város lakosaiként élnek. Kompromisszumokkal és időnként erőfeszítésekkel Magyarország és Szlovákia legjobb valaha volt együttműködését sikerült kiépítenünk, ami megadja a lehetőséget ahhoz is, hogy Komárom a Duna két partján egy városként lélegezzen...“ – fogalmazott a miniszter úr.

Miután minden díj gazdára talált, s a tulajdonosaik beírták nevüket a város krónikájába, a díjazottak az ünnepi fogadáson rokonaik, ismerőseik gratuláció-özönében részesültek. Egyebek mellett megkóstolhatták a többszörösen díjazott, helyi mestercukrász, Sztaracsek Ádám által a városvezetés felkérésére, a Jókai-emlékév alkalmából készített Jókai 200 tortát, amelyben csoki-, mogyoró, karamell-, kávé- és narancsrétegek váltották egymást. 

Az idei észak-komáromi díjazottak méltatása:

Priskin Tamás – Komárom Város Díszpolgára 1986. szeptember 27-én született Komáromban. Már gyermekkorában megmutatkozott a labdarúgás iránti tehetsége, első edzéseire a komáromi KFC-be járt. 14 évesen került a Győri ETO akadémiájára, ahol tovább csiszolta tudását, és már fiatalon bemutatkozhatott az első osztályban is. Kimagasló teljesítményével hamar felhívta magára a figyelmet, és 2006-ban Angliába szerződött, ahol a Watford színeiben a Premier League-ben is szerepelt. Pályafutása során olyan neves klubokban játszott, mint az Ipswich Town, az Austria Wien, az orosz élvonalbeli Alanyija Vlagyikavkaz, valamint a Ferencváros és a Slovan Bratislava. Több országban is megfordult, és mindig bizonyította klasszisát. A magyar válogatottban 63 alkalommal lépett pályára, és 17 gólt szerzett. Pályafutásának egyik legemlékezetesebb pillanata a 2015-ös Európa-bajnoki pótselejtező volt, ahol fantasztikus góljával nagy szerepet játszott abban, hogy Magyarország 44 év után ismét kijutott a kontinens tornára. Az EB-n Ausztria ellen gólpasszt adott Stiebernek Zoltánnak, amivel a válogatott fontos győzelmet aratott és nagy lépést tett a továbbjutásért zajló küzdelemben. Bár pályafutása során számos országban megfordult, mindig büszkén vállalta komáromi kötődését. Hű maradt szülővárosához és az Eötvös Utcai Alapiskolához, ahol tanulmányait végezte. Sportolói pályafutása példaként szolgál a fiatalok számára, hiszen kitartásával, alázatával és tehetségével elérte, hogy neve ismertté váljon a nemzetközi labdarúgás világában is. Jelenleg sportvezetői tanulmányokat folytat egyetemi szinten, és 2024 szeptembere óta a győri Üstökös FC sportigazgatójaként tevékenykedik. Emellett futballelemzőként dolgozik a Spíler TV-nél, és amatőr szinten továbbra is futballozik Ausztriában. A pályafutását bemutató könyv, a „Priskin lő, góóól...!" 2023 decemberében jelent meg. Városunk szülötte a díszpolgári címet sikerekben gazdag sportpályafutásáért kapja.

Gidró Bonifác In memoriam PRO URBE-díjazott. A komáromi gimnázium több szempontból is egyik legnevesebb tanára 1869. augusztus 20-án született a Csík megyei Karcfalván. A messziről jött székely magyar sorsa fél évszázadon át összefonódott Komárommal és a város bencés gimnáziumával, ahol 1900-ban kezdte pályáját. 46 évig tartó működéséből 40 év jutott a komáromi gimnáziumnak, melynek 18 éven át igazgatója volt. A boldog béke éveiben, majd az első világháború időszakában tanította kedves tantárgyait: a matematikát és a fizikát. Tehetséges diákjai a matematikai pályázatok gyakori győztesei lettek. Kiváló tankönyveivel, lelkes magyarázataival kivívta tanítványai tiszteletét. Hosszú éveken át a Jókai Egyesület alelnökeként is működött, majd örökös elnökévé választották. 20 év oktatás után Mórocz Emiliántól veszi át az igazgatói funkciót; az iskola egyik legnehezebb, Trianont követő időszakában vállalta e nem könnyű tisztséget. Minden erőszak és nyomás ellenére megőrizte az intézetet színmagyarnak.1939. szeptember 1-jén nyugalomba vonult; életműve, munkássága elismeréseként a kormány tanügyi főtanácsossá, Komárom városa díszpolgárává, a Szent Benedek-rend tihanyi apáttá nevezte ki. 1958. január 17-én Győrben hunyt el. Az In memoriam PRO URBE díjat a komáromi oktatásban és közéletben betöltött meghatározó szerepéért kapja.

Dr. Gaulieder József, a komáromi gyermekosztály nyugalmazott főorvosa PRO URBE - díjat kapott. 1942. július 14-én született Vágtornócon, ahol általános iskolai tanulmányait is elvégezte.

1961-1967 között a pozsonyi Orvostudományi Karon tanult és általános orvosi diplomát szerzett. 1982. január 1-től a komáromi kórház gyermekosztályának vezetője, illetgve 1983-ban körzeti gyermekgyógyász szakorvossá kinevezték ki. Munkájával jelentősen hozzájárult a gyermekek járóbeteg-ellátásának fejlesztéséhez. Pontos információi voltak a járásban működő gyermekrendelők számáról és állapotáról. Bebiztosította, hogy a kisebb falvakban is legalább heti 1-2 alkalommal, néhány órában működjenek úgynevezett „gyermek tanácsadók”, melyek segítették a legkisebb gyermekek gondozását.

Ennek köszönhetően a komáromi járásban minden gyermeknek volt saját gyermekorvosa. A gyermekosztály vezetőjeként szigorú volt a beosztottaival. Mindenkitől megkívánta a fegyelmet, precizitást, de ami a legfontosabb, a szakmaiságot és az önképzést. Sok orvost vezetett el az I. és II. szintű atesztáció megszerzéséig. A meglévő gyermek-kardiológiai szakambulanciát egy allergológiai és nefrológiai szakambulanciával egészítette ki. Nemcsak a munkatársaival volt szigorú, hanem önmagával szemben is! Egészséges életvitelével mindenki számára példakép lehet. 2004-ben nyugdíjba vonult, de továbbra is aktív maradt, és különböző pozíciókban dolgozott az egészségügyben. 2010-ben visszatért a komáromi kórház gyermekosztályára. A következő 6 évben járóbeteg-szakorvosként és szakorvosként dolgozott. Működése során elnyerte a Szlovák Orvosszövetség ezüst- és aranyérmét, valamint Komárom polgármesteri díját is. A Szlovák Orvosi Társaság és a Szlovák Gyermekgyógyász Társaság tiszteletbeli tagja. E díjat városunk gyermekegészségügyi ellátásában végzett kiváló gyógyító és szervezői munkájáért kapja.

Eszenyi József mérnök PRO URBE - díjat kapott. 1935. 02. 16-án született Sátoraljaújhelyen. Középiskolai tanulmányait a komáromi (gadóci) Mezőgazdasági Középiskolában végezte, majd a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán, később az ottani Tanárképzőn szerzett diplomát. 1963-ban kezdett el tanítani a komáromi Mezőgazdasági Szakközépiskolában, ahol 1967-tól igazgató-helyettesként, majd 1987-91 között igazgatóként dolgozott. Ez alatt mindvégig szívvel-lélekkel, magas szintű szakértelemmel és lelkiismeretes odaadó munkával végezte hivatását. Pályafutásának ideje alatt sok olyan diákot oktatott, akikből később ismert szakember vált, sőt az élet számos más területén is kiemelkedően magas szintű eredményeket értek el. Tanítványait mindigis tisztelte. Azt vallotta, hogy a diákságot nem szigorral kell oktatni, nevelni, hanem a meggyőzés eszközeivel kell motiválttá tenni. Aktív tanári évei alatt a nagy múltra visszatekintő iskola a mezőgazdasági szakemberképzésben országos szinten is elismert intézményként működött. A rendszerváltozás azonban erre az intézményre is hatást gyakorolt, s az iskola 2007-ben megszűnt. Ezután többek kezdeményezésére megalakul a Százéves Alma Mater Polgári Társulás, melynek egyik alapító tagja és egyben felkért vezetője lett Eszenyi József. Ezt a pozíciót mind a mai napig betölti. A polgári társulás feladata többek közt, hogy őrizze azt a lángot, ami a több mint 1000 itt érettségizett diák szívében ennek az iskolának az emlékét jelenti, hogy otthont adjon az érettségi találkozóknak, és könyvek kiadása mellett gondoskodjon arról, hogy az emléke az utókor számára is minél tovább fennmaradhasson. Ennek érdekében 2012-ben az iskola területén található kultúrház a polgári társulás tulajdonába került, amely napjainkban osztálytalálkozók színhelyéül szolgál. 2012 - ben jelent meg   A komáromi Mezőgazdasági Szakközépiskola emlékkönyve 1. része.  Iskolánk, köszönjük!, 2017 - ben pedig a 2. rész Iskolánk, nem feledünk! címmel. A Mezőgazdasági Szakközépiskola emlékkönyvének 3. része 2023-ban jelent meg, Iskolánk Búcsúzunk! címmel. Mindhárom kötet szerzője Eszenyi József, aki az intézményben eltöltött hosszú és tartalmas évek során munkájával, tevékenységével rengeteget tett a Mezőgazdasági Szakközépiskola fenntartásáért és jó hírének terjesztéséért, amivel nagymértékben hozzájárult Komárom város nevének öregbítéséhez is.

E díjat kiemelkedő tanári és iskolavezetői munkájáért, valamint értékmentő tevékenységéért kapja.

A Polgármesteri díjas Šoóki Iveta 1986. október 12-én született Komáromban. Tanulmányait a pozsonyi Komenský Egyetem szosiális munka szakán végezte. 2013-ban kezdett el dolgozni „Az értelmi fogyatékossággal élőket segítő egyesületben“ Komáromban, mint szociális munkás. Önfeláldozó munkájának és kiváló szakmai felkészültségének köszönhetően 2018-ban kinevezték az intézet igazgatójának. Mindennapi tevékenységét – az értelmileg sérült ifjúsággal folyó munkát – nemcsak szakmájának, hanem inkább küldetésének tekinti. Türelemmel, empátiával és megértéssel igyekszik reményt, támogatást és méltóságot adni a leginkább rászorultaknak. Munkájának szerves része az állandó igyekezet a mentálisan sérültek elfogadására, és a társadalomba való teljesértékű beépülésükre, hogy érezzék a befogadást és az egyenrangúságot. Ebbéli igyekezetében aktívan együttműködik különféle szervezetekkel, iskolákkal, közösségi központokkal, kultúrintézményekkel és az önkormányzattal. Például a Komáromi Regionális Művelődési Központtal, Oázis szociális intézettel, többi segítőegyesülettel, a Capoeira sportklubbal. Ezek a partnerkapcsolatok lehetőséget és teret adnak a mentálisan sérülteknek bekapcsolódni a mindennapok történéseibe, kapcsolatokat kialakítani, illetve a készségeket fejleszteni. Az igazgatónő oktatóprogramokat szervez a szülőknek és más érdeklődőknek, valamint alkotóműhelyeket és workshopokat. Sikeresen együttműködnek a város alapiskoláival. Nyári táborokat, jótékonysági koncerteket szervez. Az egyesület tagjai a maguk készítette termékekkel különféle vásárokon vesznek részt. Ezek az összekapcsolódások segítenek lebontani a falakat, és új lehetőségeket adnak a sérült embereknek a társadalomba való betagozódásukhoz.

E díjat a mentálisan hátrányos helyzetű emberek segítéséért és a társadalomba való beépülésükért folytatott munkájáért kapja.

A Polgármesteri díjas Vajkai Katarína 1975. március 18-án született Komáromban. Mindenkori álma volt, hogy jó és szeretetteljes tanító váljon belőle. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen végzett alsótagozatos pedagógusként, s azóta, 1997-től tanít a komáromi Határőr utcai Alapiskolában. Képesítését az atesztációkon keresztül innovatív oktatási módszerek elsajátításával bővítette. A pozsonyi Komensky Egyetemen elvégezte az alsó tagozatos angoltanári képzést. Emellett részt vett más oktatási programokon is. Évekig tanított a kiemelten tehetséges gyerekeknek létrehozott osztályokban. Elvégezte a Komensky Intézet képzési programját, amelynek keretében megvalósította az Élő matematika nevű projektjét modern és outdoor oktatás témában. Megszerzett tapasztalatait lektorként kamatoztatja. „Az iskolák, amelyek megváltoztatják a világot“ program koordinátoraként kisdiákok társadalmi készségeit és erkölcsi értékrendjét fejleszti. Ő irányítja a robotikus programozás nemzetközi versenyében – a First Lego League – részt vevő csapatot, amely az innováció témában ismételten az 1. helyen végzett. Aktívan részt vesz a „Boldog iskola“ elnevezésű iskolai programban, ahol használ élménypedagógiai módszereket, alternatív oktatási formákat és az érdemjegy nélküli szóbeli értékelés technikáját. Barátságos és fejlesztő környezetet teremt a gyermekeknek. Hitvallása, hogy a cél elérésénél fontosabb a tanulás és megismerés odavezető útja. Diákjainál elmélyíti a természethez és a környezetvédelemhez való viszonyukat. Rendszeresen bekapcsolódnak a Föld órája kampányba és a város által szervezett környezetvédelmi rendezvényekbe. Jó példát mutat állandó önképzésével, innovációival és kreativitásával, magas munkamorál, entuziazmus és lelkesedés jellemzi őt. Pedagógusi pályájára küldetésként tekint. Ez évben bekerült a Szlovákia pedagógusegyénisége 2024 verseny TOP 10-es döntöjébe. E díját a tanítást megújító, kreatív oktató-nevelő munkájáért kapja.

A Polgármesteri díjas Süll Kinga 1980. január 2-án született református lelkészi családban. A komáromi Selye János Gimnáziumban végzett középiskolai tanulmányaival párhuzamosan kántorképző tanfolyamon vett részt, majd tett sikeres vizsgát. A zene és az ének szeretete, művelése és tanítása végigkíséri eddigi pályafutásán. A németországi hallei Evangelische Hochschule für Kirchenmusik-on végzett „A“ diplomás egyházzenészként, majd itt tovább tanulva megszerezte a karnagyi címet is. Közben teológiai tanulmányokat végzett a komáromi Selye János Egyetemen, majd ezek sikeres befejezése után a PhD. doktori fokozatot is megszerezte. Férjével, Süll Tamással öt gyermeket nevelnek. Együtt hozták létre 2016-ban a ZIPS család- és párkapcsolatsegítő központot.

Rövid ideig a Komáromi Művészeti Alapiskolában tanított, majd a komáromi Selye János Egyetemen előbb óraadóként, 2012-től pedig főállású oktatóként tanít egyházi éneket, hymnológiát, liturgiát és hangképzést. 2004. novemberétől a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház intézeti lelkésze, 2010-től kinevezett országos egyházzenei igazgató, 2022-től az egyházzenei ügyekért felelős zsinati tanácsos.

Nagyon ért a kicsik nyelvén is, ezt jelzi, hogy több mint egy évtizedig volt a Ringató - módszer foglalkozásvezetője Komáromban és a környező településeken, majd Gingalló zenei gyermektáborokat szervezett.

2006-tól karnagya az országos Firesz Cantate Domino kórusnak. Rendszeres szervezője kántorképző tanfolyamoknak, egyházi énekversenyeknek, konferenciáknak. Karnagya volt a Lux aeterna kamarakórusnak, 2019-ben létrehozta a komáromi After Day improvizációs kórust. 2017-től az országos Sola Schola egyházzenei projekt vezetője. A tavalyi évtől városunk Comorra Kamarazenekarának vezető karnagya. A zenekart nemcsak hangzásában újította meg, hanem a koncertek újszerű, látványos megszervezésével további híveket szerzett a komolyzenének minden korosztályból. E díját a városunk zenei életében végzett aktív szerepéért és minden korosztályt érintő közösségszervező munkájáért kapja.