Már minden harmadik magyar depressziós
BUDAPEST. Magyarországon a lakosság egyharmada szenved valamilyen szintű depresszióban, köztük vannak szorongásos zavarral küszködők.
A népesség hét százalékát súlyos depresszió sújtja - mondta a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke csütörtökön Budapesten egy egészségügyi konferencián tartott sajtótájékoztatón.
Lehóczky Pál kiemelte: a lelki egészség világnapja az idén a Depresszió, a globális krízis címet viseli. A depresszió komplex, nehezen viselhető betegség, mind az egyén, mind a társadalmak számára. A világban mintegy 350 millió ember szenved depresszióban.
Az Állami Számvevőszék az elmúlt hat évről készített jelentésében rámutatott, hogy összességében romlott a magyar népesség lelki állapota, ennek ellenére egyre kevesebb depressziós jut el a szakellátásba. Márpedig, mint kiemelte, a lelki betegségekben szenvedők állapotromlása az egész magyar népesség egészségi állapotára nézve meghatározó.
Lehóczky Pál megjegyezte, hogy a kelet-európai egészségügy meglehetősen orvoscentrikus. Márpedig azt tapasztalta, hogy a betegek állapotát, gyógyulását, közérzetét alapvetően a szakápolók, a szakszemélyzet lelkülete, figyelme, embersége határozza meg.
Igaz, hogy egy osztály nem működhet orvos nélkül, de Lehóczky szerint „nem működhet jól" szakápolók nélkül sem. A magyar egészségügyből a legjobban felkészült szakemberek távoznak külföldre, de nemcsak az orvosok, hanem az ápolók, szakdolgozók is. Emiatt vannak helyek, ahol ellátási gondok is vannak.
Lehóczky Pál kiemelte: a lelki egészség világnapja az idén a Depresszió, a globális krízis címet viseli. A depresszió komplex, nehezen viselhető betegség, mind az egyén, mind a társadalmak számára. A világban mintegy 350 millió ember szenved depresszióban.
Az Állami Számvevőszék az elmúlt hat évről készített jelentésében rámutatott, hogy összességében romlott a magyar népesség lelki állapota, ennek ellenére egyre kevesebb depressziós jut el a szakellátásba. Márpedig, mint kiemelte, a lelki betegségekben szenvedők állapotromlása az egész magyar népesség egészségi állapotára nézve meghatározó.
Lehóczky Pál megjegyezte, hogy a kelet-európai egészségügy meglehetősen orvoscentrikus. Márpedig azt tapasztalta, hogy a betegek állapotát, gyógyulását, közérzetét alapvetően a szakápolók, a szakszemélyzet lelkülete, figyelme, embersége határozza meg.
Igaz, hogy egy osztály nem működhet orvos nélkül, de Lehóczky szerint „nem működhet jól" szakápolók nélkül sem. A magyar egészségügyből a legjobban felkészült szakemberek távoznak külföldre, de nemcsak az orvosok, hanem az ápolók, szakdolgozók is. Emiatt vannak helyek, ahol ellátási gondok is vannak.
Forrás
MTI
