Magyarország első mézmúzeuma

Mivel ott jártunkkor Molnár Gergő tulajdonos, akit mindenki Mézes Gergőként emleget, épp családjával szabadságát töltötte, így egyik munkatársa mutatta be számunkra azt a filmecskét, ahelyben Gergő a méhészettel történő találkozásáról vall, felfedve, hogyan lett a pénzkereseti lehetőségből szerelem. Azután megismerkedhetünk a méhészet történetével. Azzal, hogy már az ókori görögök is megfigyelték a méhek életét, de gondozásukról az Ószövetség is említést tesz.  A magyarok lakta területek közül a méhészet az erdélyi országrészekből kezdett elterjedni. Háziasításuk első nyomai viszont a Tihanyi Apátság Alapítólevelében lelhetőek fel. II. Andrásnak köszönhetően a méhtized is bevezetésre került. Mátyás király pedig egyenesen elrendelte, hogy az embereket méhtartásra buzdítsák. Elérték, hogy eleink jóval több mézet fogyasztottak, mint mi napjainkban, sőt a környező országokat is mézzel, mézeskaláccsal, mézsörrel, méhviasszal a magyar kereskedők látták el. Hogy okos tippeket is adjanak a méhészeknek, ehhez jelentősen hozzájárult Rákóczi György fejedelem méhészmestere, aki könyvet írt a szakszerű méhészkedésről. Mária Terézia idején határozott fellendülés következett be a méhészetben, hiszen 1770-ben megalapította az első méhészeti iskolát.5 évvel később pedig eltörölte a méhtizedet. Ez idő tájt Tessedik Sámuel evangélikus lelkész is bevezette az egyik iskolába a méhészeti alapismeretek oktatását, sőt az akác meghonosodását illetve méhlegelők kialakítását is támogatta. A keszthelyi Festetics György pedig anyagilag támogatta a haladó kezdeményezéseket.