Magyar emlékek nyomában - ezúttal Kanadában

Farkas József György 2019. augusztus 16., 17:17

Az 1956-os forradalom leverése után mintegy kétszázezer magyar menekült el az országból. A nyugati államok – némi lelkiismeret-furdalás hatására is – a legtöbbjüket befogadták, biztosítva számukra a létfeltételeket, sőt, a továbbtanulás, a szakmai előrelépés lehetőségét.

Az egyik legnagyobb befogadó Kanada volt, a hatalmas, ám viszonylag gyéren lakott észak-amerikai országban negyvenezer magyar kezdhetett új életet.

Ez történt a Soproni Erdőmérnöki Főiskola kétszáz hallgatójával és tucatnyi tanárával, aki Vancouverben, a Brit Kolumbiai Egyetemen folytathatta tanulmányait, illetve dolgozhatott. A diákok közül 141-en ebben a tanintézményben diplomáztak.

Róluk, és általában a Kanadában élő magyarokról is elmondható, hogy közösségük tagjai megbecsülést vívtak ki maguknak és hazájuknak, nem véletlenül nyilvánította Kanada saját nemzeti történelmi öröksége részévé az ötvenhatos magyarok befogadását.

Az 1956-ban emigrált soproni diákok emlékét székelykapu őrzi az egyetem területén.

Ezt megmutatták a magyar államfőnek is, aki 2013 őszén, észak-amerikai látogatásakor Kanadát is felkereste. Áder János az egykori soproni diákok közül nyolccal együtt ebédelt, és még több vett részt közülük az ünnepi megemlékezésen, a Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület székházában. Az államfő és felesége a Forest Lawn National Parkban, a vancouveri magyar közösség mintegy száz képviselőjének jelenlétében megkoszorúzta az '56-os emlékművet is.

0 HOZZÁSZÓLÁS