2019. december 19., 10:37

Magyar emlékek: Antall József – Brüsszel, Zágráb, Párizs, Róma

Az első szabadon választott miniszterelnök, Antall József (1932–1993) nevét kapta az Európai Parlament brüsszeli székháza új épületének egyik szárnya. 

Médialapozó
Fotó: Farkas József György

Antallról, aki fiatalon részt vett az 1956-i forradalomban, és fontos szerepet vállalt az 1989–90. évi rendszerváltás előkészítésében is, határainkon túl is elismeréssel nyilatkoztak a politikusok.

Antall Józsefnek nagy szerepe volt a Varsói Szerződés és a KGST felszámolásában, a szovjet csapatok 1991-i kivonásában. Miniszterelnöksége alatt tette meg az ország az első lépéseket a NATO- és az EU-tagság irányába. Munkássága előtt tisztelegve döntött úgy az Európai Parlament elnöksége, hogy az EP egyik új épületét (a volt D5-öt) Antall Józsefről nevezi el. (Egy másik szárny, a D4 az NSZK volt szociáldemokrata kancellárja, Willy Brandt nevét kapta, a két épületrészt az EP fő tömbjével összekötő üvegfolyosó pedig az egyesülő Európa egyik megalapozója, Konrad Adenauer volt német kancellár nevét viseli.)

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában, az Antall Józsefről elnevezett épületszárnyban 2015 tavaszán felavatták a néhai miniszterelnök mellszobrát.  Az eseményen megjelent Klára asszony, Antall József özvegye is, ő leplezte le az alkotást. A szoboravatás előtt az Antall József Tudásközpont „Gondolatok Európáról – Az Alapító Atyák öröksége napjaink Európájában” címmel szimpóziumot szervezett. A rendezvény annak a programsorozatnak a nyitó eseménye volt, amelyet a Tudásközpont az Antall-kormány hivatalba lépésének és Európa újraegyesítésének a 25. évfordulója alkalmából kívánt megvalósítani „Antall 25" címmel, brüsszeli, párizsi, illetve budapesti helyszíneken. 

Antall Józsefnek Zágrábban, a horvát fővárosban utcanév őrzi az emlékét, együtt a néhai miniszterelnök ott felállított mellszobrával. 

Ő maga 1991. július végén kereste fel Horvátországot, amikor a Hexagonale nevű közép-európai együttműködési szervezet Dubrovnikban tartotta kormányfői értekezletét. Ott Antall kifejezte meggyőződését, hogy Európa közvetítésével a délszláv válságot erőszakmentes és demokratikus úton, a népek önrendelkezési joga, az általános emberi jogok és a kisebbségek jogai figyelembe vételével kell megoldani.

Antall meghívottként részt vett az EK külügyminisztereinek 1992. januári találkozóján, ahol végül megszületett a döntés Horvátország és Szlovénia függetlenségének az elismeréséről. Ebben a magyar vezető szavainak, érveinek, tekintélyének súlya, nagy hatása volt. 

Mellszobrát 2002-ben Mádl Ferenc és Stipe Mesić, akkori magyar és horvát köztársasági elnök együtt avatta fel. Marton László alkotásának leleplezésénél jelen volt Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök özvegye és fia is. Ott azóta minden évben, születésének évfordulóján koszorúzási ünnepséget rendeznek a zágrábi magyarok.

Antall Józsefnek, a demokratikus Magyarország első, szabadon választott kormányfőjének emlékére „a hálás Franciaország” által 1994. február 23-án létesített emléktábla Párizs nyugati részén, a Bois de Boulogne mellett található.

A táblán a néhai kormányfő neve felett édesapjáról, idősebb Antall Józsefről is megemlékeznek a franciák, tisztelve benne az államférfit, aki francia hadifoglyokat és a nácik sok áldozatát mentette meg a haláltól. Lengyelmentő tevékenységéről korábban már beszámoltunk.

Szobrot kapott a rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök az olasz fővárosban, a Római Magyar Akadémia (RMA) egyik udvarán is.

Az Antall József Tudásközpont (AJT) támogatásával és a miniszterelnökség együttműködésével készült mellszobrot – Veres Gábor szobrászművész alkotását – Gulyás Gergely, az országgyűlés alelnöke (a képen jobbra) és Paczolay Péter római magyar nagykövet avatta fel. Az ünnepi eseményen Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy – az Európai Parlamentnek Antall Józsefről elnevezett épületszárnya és az ott állított mellszobor után – az első szabadon választott magyar kormányfő emlékét most már Rómában, Európa egyik lelki fővárosában is őrzik. Antall József „nem tudta máshol elképzelni országát, mint abban az újraegyesült Európában, amely a kereszténység évszázados gyökereiből merítheti csak a megújulásához szükséges erőt” – mondta a politikus.

Paczolay Péter nagykövet pedig úgy fogalmazott, hogy Antall

 békésen, szelíden, bölcsen, de határozottan, az európai közös alkotmányos örökségen alapuló jogállami forradalmat”

hajtotta végre. Hozzátette: a megújulás ma annál is inkább szükséges, mivel „az európai elit jelentős része a nem létező értéksemlegesség cinizmusának köntösébe bújva már nem tiszteli azt sem, ami szent”.

Antall József római szoborállításának egyik védnöke, Franco Frattini volt olasz külügyminiszter, az Európai Bizottság egykori alelnöke arra emlékeztette hallgatóságát, hogy annak idején, az olasz diplomácia egykori vezetőjeként ő írta alá Magyarország európai uniós csatlakozási szerződését. Frattini hozzátette: a mai Európában hiányoznak az erős és jövőbe tekintő európai politikai vezetők, olyanok, mint amilyen Olaszországban Alcide De Gasperi, Magyarországon pedig Antall József volt. Ugyanő méltatta a „Nyugat és a Kelet közötti párbeszédet segítő” visegrádi négyek politikáját is.

A szoboravatáson részt vett Antall Péter, az AJT igazgatója, a néhai miniszterelnök fia, aki édesapja kormányfővé választásának kevéssé ismert emlékeiről beszélt a magyar és olasz egybegyűlteknek.

Köszönöm barátaimnak, Gerald Hühnernek és Erdős Andrénak a zágrábi, illetve a párizsi fényképeket, továbbá a Római Magyar Akadémiáról Puskás István intézetigazgató segítségét és Várhelyi Klára munkatársnő fotóját.

+6 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.