Magyar emlékek: Antall József – Brüsszel, Zágráb, Párizs, Róma
Az első szabadon választott miniszterelnök, Antall József (1932–1993) nevét kapta az Európai Parlament brüsszeli székháza új épületének egyik szárnya.
Antallról, aki fiatalon részt vett az 1956-i forradalomban, és fontos szerepet vállalt az 1989–90. évi rendszerváltás előkészítésében is, határainkon túl is elismeréssel nyilatkoztak a politikusok.
Az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában, az Antall Józsefről elnevezett épületszárnyban 2015 tavaszán felavatták a néhai miniszterelnök mellszobrát. Az eseményen megjelent Klára asszony, Antall József özvegye is, ő leplezte le az alkotást. A szoboravatás előtt az Antall József Tudásközpont „Gondolatok Európáról – Az Alapító Atyák öröksége napjaink Európájában” címmel szimpóziumot szervezett. A rendezvény annak a programsorozatnak a nyitó eseménye volt, amelyet a Tudásközpont az Antall-kormány hivatalba lépésének és Európa újraegyesítésének a 25. évfordulója alkalmából kívánt megvalósítani „Antall 25" címmel, brüsszeli, párizsi, illetve budapesti helyszíneken.
Antall Józsefnek Zágrábban, a horvát fővárosban utcanév őrzi az emlékét, együtt a néhai miniszterelnök ott felállított mellszobrával.
Ő maga 1991. július végén kereste fel Horvátországot, amikor a Hexagonale nevű közép-európai együttműködési szervezet Dubrovnikban tartotta kormányfői értekezletét. Ott Antall kifejezte meggyőződését, hogy Európa közvetítésével a délszláv válságot erőszakmentes és demokratikus úton, a népek önrendelkezési joga, az általános emberi jogok és a kisebbségek jogai figyelembe vételével kell megoldani.
Antall meghívottként részt vett az EK külügyminisztereinek 1992. januári találkozóján, ahol végül megszületett a döntés Horvátország és Szlovénia függetlenségének az elismeréséről. Ebben a magyar vezető szavainak, érveinek, tekintélyének súlya, nagy hatása volt.
Mellszobrát 2002-ben Mádl Ferenc és Stipe Mesić, akkori magyar és horvát köztársasági elnök együtt avatta fel. Marton László alkotásának leleplezésénél jelen volt Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök özvegye és fia is. Ott azóta minden évben, születésének évfordulóján koszorúzási ünnepséget rendeznek a zágrábi magyarok.
Antall Józsefnek, a demokratikus Magyarország első, szabadon választott kormányfőjének emlékére „a hálás Franciaország” által 1994. február 23-án létesített emléktábla Párizs nyugati részén, a Bois de Boulogne mellett található.
A táblán a néhai kormányfő neve felett édesapjáról, idősebb Antall Józsefről is megemlékeznek a franciák, tisztelve benne az államférfit, aki francia hadifoglyokat és a nácik sok áldozatát mentette meg a haláltól. Lengyelmentő tevékenységéről korábban már beszámoltunk.
Szobrot kapott a rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök az olasz fővárosban, a Római Magyar Akadémia (RMA) egyik udvarán is.
Az Antall József Tudásközpont (AJT) támogatásával és a miniszterelnökség együttműködésével készült mellszobrot – Veres Gábor szobrászművész alkotását – Gulyás Gergely, az országgyűlés alelnöke (a képen jobbra) és Paczolay Péter római magyar nagykövet avatta fel. Az ünnepi eseményen Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy – az Európai Parlamentnek Antall Józsefről elnevezett épületszárnya és az ott állított mellszobor után – az első szabadon választott magyar kormányfő emlékét most már Rómában, Európa egyik lelki fővárosában is őrzik. Antall József „nem tudta máshol elképzelni országát, mint abban az újraegyesült Európában, amely a kereszténység évszázados gyökereiből merítheti csak a megújulásához szükséges erőt” – mondta a politikus.
Paczolay Péter nagykövet pedig úgy fogalmazott, hogy Antall
hajtotta végre. Hozzátette: a megújulás ma annál is inkább szükséges, mivel „az európai elit jelentős része a nem létező értéksemlegesség cinizmusának köntösébe bújva már nem tiszteli azt sem, ami szent”.
A szoboravatáson részt vett Antall Péter, az AJT igazgatója, a néhai miniszterelnök fia, aki édesapja kormányfővé választásának kevéssé ismert emlékeiről beszélt a magyar és olasz egybegyűlteknek.
Köszönöm barátaimnak, Gerald Hühnernek és Erdős Andrénak a zágrábi, illetve a párizsi fényképeket, továbbá a Római Magyar Akadémiáról Puskás István intézetigazgató segítségét és Várhelyi Klára munkatársnő fotóját.
