Mágia és varázslat a néphagyományban
Keresztelő Szent János vagy Szent Iván napja, azaz június 24-e az év legrövidebb éjszakája, nyári napforduló időpontja. Szerte Európában ekkor hatalmas tüzeket gyújtanak, és a tűz fölött átugrálnak Varázslatok, tánc, lakoma, mese kapcsolódik az ünnephez. A régiek hiedelme szerint mágikus éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek.
![szentivanej.jpg szentivanej.jpg](https://ma7media.storage.googleapis.com/sites/default/files/styles/freeform_large_9_2x/s3/migrated/pictures/szines/szentivanej.jpg?itok=FA63EvNc)
A Szent Iván éjhez kapcsolódó hagyományokról, mesékről a neves népmesekutatót, Bajzáth Máriát kérdeztük.
„A néphit szerint Szent János (Szent Iván) napjának estéjén, június 24-én a földben rejlő kincs felett láng csap fel, s a szorgalmatos kincskeresők könnyedén ráakadhatnak. A nagy szentjánosbogár rajzási csúcsideje valóban ekkor van, ezért a Szent Iván éjszakáján kincset kereső emberek könnyen találtak „tüzet”. Ha azonban tüzetesebben megnézték, csalódva hagyták ott, mert kincs helyett csak fénylő bogarat találtak. A keresztény mitológiában a szentjánosbogár védőangyalként is megjelenik. Egy morva legenda a szentjánosbogarat segítőként említi. Egy vándor imádkozik védőangyalához, mert útja a sötétben, veszélyes szakadék szélén vezet. Oltalmazója szentjánosbogarat küld a segítségére, amely megvilágítja az ösvényt. Az eltévedteket vezető szentjánosbogár a magyar mondavilágból is ismerős.” – meséli Bajzáth Mária, akinek a napokban jelent meg A rabbi és az oroszlán című zsidó meséket, legendákat, történeteket magába foglaló mesegyűjteménye.
A belga néphit szerint, aki június 24-én fog egy szentjánosbogarat, annak szerencséje lesz. Észak-Németországban az élet hosszát kérdezték tőle. Svájcban misztikus tartalmat kapcsoltak a bogárhoz, amelyet tejbe áztatott kenyérmorzsával etettek, mert ugyanígy táplálták a házi kígyót is. Másutt azonban balszerencsét hoz a bogár. Vajdaságban erotikus tartalmú népi történetekben is megjelenik a motívum.
A népmesekutató a szentjánosbogarak lényét körüllengő legendákon kívül egy másik népi hiedelemmel is megismerteti az olvasókat.
„Úgy tartják, Szent Iván éjjelét megelőző nap virágzik a páfrány. Aki megtalálja, megérti a növények és az állatok nyelvét, megleli a föld alatt rejtőző kincseket, szerencsések, gazdagok és bölcsek leszünk. A legendák szerint a virágzás csak egy pillanat, és ha nem vagyunk elég éberek, helyettünk egy icipici madár, a Nap, vagy akár maga az ördög szakajtja le. Azt is beszélik, hogy a boszorkányok a páfrány virágának köszönhették a varázstudásukat, s általa voltak képesek láthatatlanná válni. Szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre.”- magyarázza a szakember, hozzáteszi, A páfrány virága című lengyel népmese varázslatosan dolgozza fel ezt a témát.
Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. A Szent Iván napi tűzgyújtáshoz különböző hiedelmek fűződtek. A tűz meggyújtásának és átugrásának szertartásos módjai voltak. Csallóközben egy lány háromszor körüljárta és vízzel megszentelte a tűzrevalót, majd egy legény ugyancsak háromszor körbefutotta és égő fáklyával meggyújtotta. A szokás lényeges része a szerelemvarázslás: a tűz átugrása közben párosító-, kiházasító dalokat énekeltek.
![szentivanej.jpg szentivanej.jpg](https://ma7media.storage.googleapis.com/sites/default/files/styles/nagykep_large/s3/migrated/pictures/szines/szentivanej.jpg?itok=XEs99BPk)