Ma van I. Szent László király ünnepe

Zsebik Ildikó 2019. június 27., 19:05

Kevés olyan közismert és népszerű királya van a magyar történelemnek, mint Árpád-házi Szent László.  

Szent László Fotó: Google

1077-ben került Magyarország trónjára. Uralkodása alatt nyugalmat teremtett a trónviszályoktól és külső támadásoktól zaklatott országban.

Törvényei a magyar jog legszigorúbb büntető törvényei voltak.

Mélyen vallásos ember lévén egyházakat, püspökségeket alapított. Szentté avatta I. István királyt, a vértanúhalált halt Gellért püspököt, Imre herceget, valamint a két remetét, Andrást és Benedeket.

Neve egyet jelent a tisztességgel, a becsülettel, a lovagiassággal és a győzelemmel.

Alakja már életében legendává vált, hiszen erős, az átlagosnál magasabb termetű férfi volt, edzett és bátor, ugyanakkor erkölcsös és vallásos. Védte a nőket, és irgalmas volt a bajbajutottakkal, a betegekkel szemben. Szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, uralkodása idején megszilárdult a magántulajdon védelme az országban, sőt Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. Azt is feljegyezték róla, hogy

ahol letérdelt imádkozni a fűre, nyomában csodálatos virágok nőttek.

Csaknem 30 falu állítja, hogy a lovagkirály keze, kardja, bárdja, lándzsája vagy épp lova patája nyomán fakadt forrásvíz településük közelében.

Képgalériánk:
Szent László király Fotó: Google

 A magyarok táborában egyszer pestisjárvány tört ki. Szent László király segítségért imádkozott Istenhez. Azt a sugallatot kapta, hogy lőjje ki nyílvesszőjét, az majd megmutatja, melyik növényből készítsen főzetet a betegeknek. Végül az a növény lett a gyógyír a járványra, amit nyílvesszője kilövésével mutatott meg az ég. A füvet ma is Szent László füvének nevezik.

A király 1095. július 29-én halt meg Nyitrán.

Először az általa felszentelt somogyvári Szent Egyed bencés monostorban temették el, majd Nagyváradra vitték át a testét, itt helyezték örök nyugalomra az általa alapított székesegyházban. A középkori László-kultusz kibontakozásához  III. Béla adta meg a döntő lökést, aki 1192 júniusában pápai jóváhagyással szentté avatta I. Lászlót. III. Béla parancsára romlatlan testét ezüst koporsóba tették. A testet ékes síremlékbe helyezték.

1192. június 27-én, déltájban a nagyváradi székesegyház fölött fényes csillag jelent meg. A csillag két órán át tündökölt vörös fénnyel Szent László király sírja felett. Szent László napját --a szokástól eltérően-- azóta  június 27-én, a nagyváradi csillagjelenés napján tartják.

A szentté avatott királyhoz több, a mai napig is fennmaradt ereklye és tárgyi emlék kapcsolódik.

Például: hermája a koponyacsonttal, ereklyéje az állkapocscsonttal, ereklyéje jobb karcsontjával, ereklyéje bal karcsontjával, ereklyés aranylánca, hosszúkás zafírkővel ékesített aranygyűrűje, halotti leple, melybe szentté avatásakor földi maradványait helyezték, kétélű csatabárdja és ezüst kürtje. A herma Magyarország harmadik kiemelt nemzeti ereklyéje a Szentkorona és a Szent Jobb után

Szent István mellett ő volt a legnagyobb országépítő, aki megteremtette a Kárpát-medencében élő népek együttműködését.

Szent László Napokat ma is tartanak pl. Győrött, Nagyváradon, Budapesten.

0 HOZZÁSZÓLÁS