Ma van a kitelepítettek emléknapja

muzsa.sk 2019. április 12., 10:48

A felvidéki magyarság százéves történelmében vannak dátumok, amelyekhez meghatározó események kötődnek. Ilyen nap 1947. április 12-e is, amikor az 1946. február 27-én kényszerből aláírt szlovák-magyar lakosságcsere egyezmény alapján megkezdődött a csehszlovákiai magyarok kitelepítése Magyarországra.

A marhavagonok előtt Fotó: archívum

Azokat a családokat, amelyeket kitelepítésre ítéltek tehervagonokba rakták és előre kijelölt településekre szállították. Némi ingóságot magukkal vihettek ugyan, de hátra hagyták házukat, földjeiket, amelyeket Magyarországról és Észak-Szlovákiából odaköltöztetett szlovákoknak utaltak át a csehszlovák hatóságok.

Bizonyos régiókban teljesen megváltoztatták a tömbmagyar területek nemzetiségi összetételét, olykor színmagyar települések teljesen szlovák népességűekké váltak.

Az egyezmény szerint a csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át, amennyi szlovák önként távozott Magyarországról. Csehszlovákia jogot szerzett arra is, hogy egyoldalúan áttelepítse a szlovák népbíróságok által háborús bűnösnek minősített magyarokat, a listára összesen 181 ezer magyar neve került fel. A prágai kormány várakozásával ellentétben az áttelepülésre alig 60 ezer (egész pontosan 59 774) magyarországi szlovák jelentkezett, holott körükben szabályszerű toborzó kampányt folytattak (a hivatalos csehszlovák propaganda azt hirdette, hogy Magyarországon négy-ötszázezer szlovák él).

A csehszlovák hatóságok még színleg sem törekedtek a kvóta betartására, Szlovákiából 1949. június 5-ig, amikor véget ért a kitelepítés 76 616 magyart szállítottak át Magyarországra. Arról még nem készült pontos statisztika, hogy e két év alatt hány olyan magyar vesztette életét, aki önszántából menekült el a megalázó kitelepítés elől, de belefulladt a Dunába vagy balesetben hunyt el, esetleg öngyilkos lett.

Csehszlovákia az 1948. februári kommunista hatalomátvétel után szovjet nyomásra lezárta a beneši kisebbségellenes időszakot. Az 1948. október 25-ei törvény hűségeskü letétele után visszaadta a magyar nemzetiségűek állampolgárságát. A két ország 1949. július 25-ei megállapodása értelmében az áttelepített magyarok hátramaradt vagyona fejében Csehszlovákia elengedte a 30 millió dollár háborús jóvátétel hátralévő részét.

A kényszer szülte reszlovakizációs nyilatkozatokat 1954-ben érvénytelenítették, ugyanakkor a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezését, az elkobzott vagyonok visszaadását a kommunizmus összeomlása után nem tűzte napirendre sem Csehszlovákia, sem az 1993 óta önálló cseh és szlovák állam. A magyar Országgyűlés 2012. december 3-án a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját, április 12-ét ellenszavazat nélkül országgyűlési emléknappá nyilvánította.

Ettől kezdve Szlovákia magyarlakta településein és az anyaországban is minden esztendőben megemlékeznek a felvidéki magyarságot sújtó döntésről.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS