Ma ünneplik a keresztény egyházak áldozócsütörtököt
Ma ünnepeljük Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepét, melyről minden évben a húsvét utáni 40. napon emlékezünk meg.
Az ünnep áldozócsütörtök elnevezése a középkori római katolikus egyházban terjedt el, mint a húsvéti szentáldozás határnapja. Ebből ered az egyedülálló magyar név, más nyelvek inkább a mennybemenetel tényét emelik ki. Magyarul használatosak még az áldozónap és Urunk mennybemenetelének ünnepe kifejezések, a protestánsok inkább a mennybemenetel szót részesítik előnyben. Az ősegyház az Ascensio Domini (az Úr felemeltetése) elnevezést használta. Az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. Később, a Szentírás alapján, Krisztus feltámadása utáni 40. napra került.
Jézus elragadtatása tanítványai szeme láttára történt, mint arról a Szentírás beszámol. A hívő emberekre Jézus mennybemenetele után új korszak köszöntött, mely a mai napig meghatározza a keresztyének mindennapjait. Erről Pál efezusiakhoz írt levelében olvashatunk bővebben.
A mennybemenetel ünnepe elsősorban azért fontos ünnepünk, mert ahogy Krisztus mennybemenetelével ígéretek teljesedtek be, így bízhatunk abban, hogy a még be nem teljesedett ígéretei is valóra válnak majd. Mikor Jézus a mennybemenetelről beszélt, ígéretet tett a Szentlélek eljöveteléről. Ezen az ünnepen erre az ígéretre emlékezünk és arra a bizalomra, mellyel Krisztus a tanítványoktól búcsúzott.
