Középpontban a magyar nyelv – Kazinczy Napok Kassán
KASSA. A Csemadok kassai városi választmánya mától péntekig rendezi meg a 44. Kazinczy Napokat a szlovákiai magyarság magyar nyelv- és kultúra iránti elkötelezettségének jegyében.
A felvidéki magyarság megmaradása nyelvének, irodalmának, kultúrájának megtartásán múlik, és ebben döntő szerephez jut az anyanyelv őrzése – közölte a Csemadok kassai elnöke.
Kolár Péter elmondta: a kassai Csemadok Batsányi Köre kezdeményezésére a Kazinczy Napok 1967-ben indult Kassán "Kazinczy Nyelvművelő Napok" elnevezéssel, ez volt a szlovákiai magyarság első, a magyar nyelvvel foglalkozó rendezvénye. A Kazinczy Napok rövidesen országos rendezvénnyé vált, állandó előadói között volt Lőrincze Lajos, Grétsy László, Deme László, Szathmáry István, Montágh Imre, és a legnevesebb csehszlovákiai magyar nyelvészek is.
A Csemadok 1994-ben elvesztette azt az állami támogatást, amelyet a magyar nyelv-és kultúra fenntartására és fejlesztésére biztosított a hajdani Csehszlovákia alatt a szlovák költségvetés, a "meèiari államgépezet 1994-ben az önálló Szlovákia megalakulása után megvonta a támogatást és bevezette azt a pályázati rendszert, amely nem biztosítja Szlovákiában a magyar kultúra és nyelv fenntartására és fejlesztésére szükséges rendszeres támogatásokat" – emlékeztetett Kolár Péter.
Fogalmazása szerint a Kazinczy Napok is nehéz helyzetbe kerültek, a rendezvénysorozatot ennek ellenére tovább folytatták, és folytatják. Ma már természetesnek tartjuk - bár elfogadni nem tudjuk -, hogy rendezvényünk is a mindenkori szlovák kormány intézkedéseitől függ, a nehézségek ellenére ugyanakkor továbbra is megtartjuk a Kazinczy Napokat, hiszen a felvidéki magyarság elsősorban nyelvének megmaradásától függ, s ebben a rendezvénynek nagyon nagy szerepe volt és van – állapította meg a Csemadok kassai elnöke. Kolár Péter megjegyezte azt is: az előzetes ígéretekkel és a támogatásról biztosított pályázat ellenére sem a Szlovák Kulturális Minisztérium, sem a nemzetiségi kormánybiztos, sem egyetlen egyéb szlovákiai hivatalos szerv sem folyósított eddig a rendezvény céljaira egyetlen fillért, centet sem.
A felvidéki magyarság megmaradása nyelvének, irodalmának, kultúrájának megtartásán múlik. A tavalyi szlovákiai népszámlálás eredményei igazolják, hogy a magyar nyelv elhanyagolása az önazonosságtudat fokozatos megszűnéséhez vezet, amely fő okozója annak, hogy szlovákiai magyar nemzeti közösség száma az elmúlt húsz év során mintegy egy ötödével csökkent – tette hozzá Kolár Péter, aki szerint nem véletlen, hogy "a Kazinczy Napok rendezvénysorozata a szlovák politika szemszögéből nézve ma sem örvend osztatlan elismerésnek".
Kolár Péter elmondta: a kassai Csemadok Batsányi Köre kezdeményezésére a Kazinczy Napok 1967-ben indult Kassán "Kazinczy Nyelvművelő Napok" elnevezéssel, ez volt a szlovákiai magyarság első, a magyar nyelvvel foglalkozó rendezvénye. A Kazinczy Napok rövidesen országos rendezvénnyé vált, állandó előadói között volt Lőrincze Lajos, Grétsy László, Deme László, Szathmáry István, Montágh Imre, és a legnevesebb csehszlovákiai magyar nyelvészek is.
A Csemadok 1994-ben elvesztette azt az állami támogatást, amelyet a magyar nyelv-és kultúra fenntartására és fejlesztésére biztosított a hajdani Csehszlovákia alatt a szlovák költségvetés, a "meèiari államgépezet 1994-ben az önálló Szlovákia megalakulása után megvonta a támogatást és bevezette azt a pályázati rendszert, amely nem biztosítja Szlovákiában a magyar kultúra és nyelv fenntartására és fejlesztésére szükséges rendszeres támogatásokat" – emlékeztetett Kolár Péter.
Fogalmazása szerint a Kazinczy Napok is nehéz helyzetbe kerültek, a rendezvénysorozatot ennek ellenére tovább folytatták, és folytatják. Ma már természetesnek tartjuk - bár elfogadni nem tudjuk -, hogy rendezvényünk is a mindenkori szlovák kormány intézkedéseitől függ, a nehézségek ellenére ugyanakkor továbbra is megtartjuk a Kazinczy Napokat, hiszen a felvidéki magyarság elsősorban nyelvének megmaradásától függ, s ebben a rendezvénynek nagyon nagy szerepe volt és van – állapította meg a Csemadok kassai elnöke. Kolár Péter megjegyezte azt is: az előzetes ígéretekkel és a támogatásról biztosított pályázat ellenére sem a Szlovák Kulturális Minisztérium, sem a nemzetiségi kormánybiztos, sem egyetlen egyéb szlovákiai hivatalos szerv sem folyósított eddig a rendezvény céljaira egyetlen fillért, centet sem.
A felvidéki magyarság megmaradása nyelvének, irodalmának, kultúrájának megtartásán múlik. A tavalyi szlovákiai népszámlálás eredményei igazolják, hogy a magyar nyelv elhanyagolása az önazonosságtudat fokozatos megszűnéséhez vezet, amely fő okozója annak, hogy szlovákiai magyar nemzeti közösség száma az elmúlt húsz év során mintegy egy ötödével csökkent – tette hozzá Kolár Péter, aki szerint nem véletlen, hogy "a Kazinczy Napok rendezvénysorozata a szlovák politika szemszögéből nézve ma sem örvend osztatlan elismerésnek".
Forrás
MTI
