Kőrösi Csoma Sándort idézték születése 234. és halála 176. évfordulóján
A 29. alkalommal megszervezett négynapos Kőrösi Csoma Sándor Napok keretében tudományos konferenciát, kiállítás megnyitókat, koncerteket, előadásokat tartottak.
A csomakőrösi református templomban tartott szombati emlékező istentiszteleten Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházkerület római katolikus püspöke mondott prédikációt.
Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője, a nagy keletkutató csomakőrösi szobra előtt mondott beszédében azt idézte, hogy a magyar nagyközönség legszélesebb rétegei Kőrösi Csoma Sándorban ma is a regényes vállalkozót, a kalandos utazót, a szigorú aszkétát, az adott szó mellett minden körülmények között kitartó magyar jellemet, a magyar ősregék álomkergetőjét, vagy a különc nyelvbogarászt látják, holott az ő helye ott van a művelt világ legnagyobb szellemeinek pantheonjában.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke szerint
akinek van belső iránytűje - amiként Kőrösi Csoma Sándornak volt - az ismeri a célhoz vezető utat.
- hangsúlyozta a szobor előtt mondott beszédében a tanácselnök.
A koszorúzást követően a résztvevők Kőrösi Csoma Sándor újraépített szülőházához vonultak, ahol Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, a rendezvény egyik fővédnöke méltatta a keletkutató szellemi örökségét.
Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Napok főszervezője zárszavában azt hangsúlyozta, hogy Kőrösi Csoma Sándor nemcsak Csomakőrösé, hanem az egész magyarságé is, mindenkinek feladata emlékét éltetni. Úgy vélte, az évről-évre megrendezett tudományos konferencia feladata nemcsak Kőrösi Csoma Sándor munkásságának a jobb megismerése, hanem az is, hogy támpontokat nyújtson a gyökereit kereső magyarságnak, és éltesse a nemzettudatot.
