Kishivatalnokból világhírű cégvezető: Aschner Lipót (1872–1952)

2018. augusztus 4., 12:25
Lacza Tihamér

Kevesen tudják, hogy a Tungsram márkanév mögött egy olyan sikertörténet áll, amelynek a főszereplője a Felvidékről indult el meghódítani a világot.

1872. január 27‑én, a Nyitra megyei Assakürtön született Aschner Lipót, egy sokgyermekes zsidó vegyeskereskedő fiaként. A család anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy magasabb fokú képzésben részesüljön, ezért a négy polgári osztály elvégzése után kereskedősegéd lett, majd 24 éves korában Budapestre került, ahol az Egger Béla és Tsa cég tisztviselője lett.

Ebből a vállalkozásból jött létre hamarosan az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Aschner fokozatosan haladt felfelé a ranglétrán, és éppen száz esztendeje, 1918‑ban lett a cég kereskedelmi igazgatója, majd a nagy háborút követő zűrzavaros években, 1921‑ben őt nevezték ki vezérigazgatónak. Amire vállalkozni készült, azt nemigen tanították semmilyen egyetemen. Új munkamódszereket bevezetve rövid idő alatt felvirágoztatta az Újpesten működő Egyesült Izzót, és a tria­noni sokktól kábult Magyarországon egy olyan céggel lépett ki a világpiacra, amely mindenkit meghökkentett. Ehhez az is kellett, hogy felismerje a műszaki fejlesztés fontosságát, olyan tudósokat és mérnököket alkalmazott, akik megfelelő körülmények között, anyagilag függetlenül csak a munkájukra koncentráltak. A cég kutatólaboratóriumába hazacsábított nem egy, külföldön már ismert magyar fizikust és mérnököt: Pfeifer Ignácot, Selényi Pált, Bródy Imrét, később Winter Ernőt és Millner Tivadart. Támogatta Bródy Imre elképzelését, hogy a kripton nemesgázzal töltött volfrámszálas izzókat kell nagy tömegben gyártani, ehhez azonban előbb létre kellett hozni egy gyárat, ahol ezt a gázt előállítják.

A Tungsram gyár
Fotó: Archívum
A Tungsram gyár

De nemcsak izzókkal, hanem rádiócsövekkel és televízió‑képcsövekkel is kísérleteztek. A gyár, amelyet Aschner javaslatára Tungsramra kereszteltek át, kilépett a nemzetközi piacra, és olyan, már ismert cégekkel, mint az amerikai General Electric, a holland Philips, a német Osram és a francia Compagnie des Lampes nemzetközi kartellt hozott létre. A jelentős nyereség lehetővé tette nemcsak a cég folyamatos bővítését, hanem az alkalmazottak életkörülményeinek a javítását is. Aschner fontos közéleti szerepet játszott a cég telephelyének, Újpestnek az életében is. Stadiont építtetett, támogatta a városrész sportéletét. Nagyon kedvelte a teniszt, maga is szívesen elidőzött a pályán. Fontosnak tartotta a tudományos kutatások fejlesztését és a szakember‑utánpótlás nevelését, ezért 300 ezer pengőt adományozott a tudományegyetem atomfizikai tanszékének a megalapítására. Ennek a vezetője az a Bay Zoltán lett, aki egyébként a Tungsram kutatólaboratóriumának az irányítója is volt.

A II. világháború alatt is eredményesen vezette a céget, bár zsidó származása miatt nem kaphatott fizetést. Amikor a németek megszállták Magyarországot, Aschnert még aznap letartóztatták, és később egy koncentrációs táborba hurcolták. A cég 100 ezer svájci frank váltságdíjat fizetett érte, így Svájcba menekülhetett. A háború után a Tungsram céget államosították, de Aschnert meghagyták alelnöknek, nyilván a nemzetközi kapcsolatok megtartása miatt is. A cég ügyeibe azonban már nem szólhatott bele, és megtört emberként élte hátralévő éveit. 1952. január 18‑án hunyt el.

Aschner Lipót síremléke
Fotó: oszk.hu
Aschner Lipót síremléke

Az írás megjelent a Magyar 7 2018/13. számában

Kövesse facebook oldalunkat is!