"Kincseket találtunk a Felvidéken, Várhosszúréten"
„Pontosan ma van 15 éve, és valahogy a jó Isten is úgy akarta, hogy a 15 éves évfordulónkra a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatától kaptunk egy elismerő oklevelet, egy díjat az eddigi munkánkért, ami nagyon jól esett, mert én azt hiszem, hogy itt Gömörben összefogtuk a kézműveseket, ami eleinte nagyon nehéz volt“ – mondta Nagy György, a Gömöri Kézművesek Társulásának elnöke. Felkutatták a kézműveseket, megnézték, ki mit készít, „mivel foglalkozik és most pedig az emberek jönnek már utánunk. Több, mint 100 tagunk van most már, mondhatom, hogy Hollóházától egészen Debrecenig“ – tette hozzá a társulás vezetője.
Erdély után most a Felvidéken tartotta kihelyezett tagozati ülését a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata. „A magyar népművészet életben tartásárért és továbbörökítéséért végzett tevékenységéért, áldozatos közösségformáló munkája elismeréseként a Magyar Művészeti Akadémia elismerő oklevelét adományozza a Gömöri Kézművesek Társulása részére“ – áll az elismerő oklevélen.
Kékedi László, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának vezetője szerint kincset találtak a Felvidéken, Várhosszúréten. „Egy 800 fős településen ilyen létezik, hogy ekkora összefogással próbálják a magyar népművészetet megmenteni, és hogy egy ilyen épületet megépíteni, ennyi kézműves mestert összehozni – ez számomra egy csoda, az anyaországban is nagyon, de nagyon büszkék lennénk rá, ha nagyon sok ilyen épület lenne, meg ilyen ház, meg ilyen szellemiséggel töltenék meg“. A magyarországi vendég a továbbiakban elmondta, személyesen ismeri Nagy György munkásságát, a kézműves kört, és én külön örül, hogy a tagozat nekik ítélte meg ezt az elismerő oklevelet.
A gömöri kézművesek régi ismerőse, Galánfi András, Kossuth-díjas népművész, a Népművészet Mestere azt mondta, örömmel látja, hogy egy öt évvel ezelőtt látogatása óta megerősödött a közösség, sokan csatlakoztak és „próbálják megmenteni azt a kultúrát, amelyet ezzel a szóval szoktunk összefoglalni, hogy népművészet“. Amit csak közösségben, közösséggel és közösségért érdemes csinálni, tette hozzá.
A Gömöri Kézművesek Társulása 2002-ben alakult, melynek célja a hagyományos mesterségek újjáélesztése és továbbadása a felnövekvő generációknak . 2006-ban nyitották meg a Gömöri Kézműves Központot, ahol otthonra leltek a kézműves tevékenységek. Az alapítók csak öten voltak, mára már több mint száz kézműves csatlakozott hozzájuk határon innen és túlról. A Gömöri Kézművesek Társulása a magyar identitástudat őrzésében és ápolásában is fontos szerepet játszik a régióban. Egyesíti a hazai és külföldi kézműveseket, s olyan értéket teremt, amely példaértékű lehet a fiatalok és idősek számára egyaránt.
Az egyik alapító, Ulman István fafaragó azt mondta a kezdetekről, hogy megpróbálták a haldokló gömöri világot feléleszteni, „hisz a gömöri magyarság több lábon áll, nyelvével kapaszkodik a szülőföldhöz, szokásaival és mesterségeivel is, és mi úgy gondoltuk, hogy nem szabad elhagyni azt, amit őseink műveltek“. 15 évvel ezelőtt e célt követve „néhányan összehajoltunk és úgy gondoltuk, elindulunk ezen az úton. Ez az út nem volt azért olyan egyszerű, nem volt még kitaposva, nem volt járható, de én azt hiszem járhatóvá tettük, és ami nagyszerű, hogy olyan emberekkel találkoztunk, akik egyformán gondolkoznak velünk és sikerült azt az egykori egységet – amit Trianonban szétszakítottak – újra megteremteni a kovácsmesterségen, fafaragáson, a csipkeverőkön, a bőrösökön és más mesterségek képviselőin keresztül.“ Ezzel sikerült visszahozni azt a szép érzést, hogy mi magyarok együvé tartozunk, mondta Ulman István, s kiemelte a legfontosabbat, hogy a gyerekeknek is átadták a mesterségbeli tudásukat. „Elültettünk egy olyan fát, amely gyökeredzik, amelynek szép hajtásai vannak, és olyan fa, amelyet Európa vihara nem hiszem, hogy ki fog tépni innen a Kárpát-medencéből.“
„Amikor Ulmannak ez az ötlete jött, nem gondoltam volna, hogy ez valaha ide fog fejlődni. Igen nagy öröm számomra és büszke is vagyok rá, hogy alapító tagja lehettem ennek az egésznek“ – fogalmazta meg Baffy Lajos.
Badin Ádám is a Gömöri Kézművesek Társulásának egyik alapító tagja. Mint mondta, nem elismerésért dolgozik az ember, hanem azért mert szükség van arra, hogy ezek a mesterségek fenn maradjanak itt Gömörben. „Annak idején mi ezért fogtunk össze, hogy ezeket a mesterségeket nem csak hogy megmentsük. S most észrevették ezt a munkát, utalt az elismerő oklevélre. „Ez ösztönöz minket arra, hogy tovább is tegyük a dolgunkat még nagyobb alázattal.“
A társulás következő alapító tagja, László Ottó úgy fogalmazott, remélték, hogy Felfigyel rájuk a szakma, a művészeti élet. Szerinte ugyanis „az, amit mi csinálunk, már túl van a népi szakmákon és inkább az iparművészet felé hajlik“.
A Gömöri Kézműves Központ gyakran megtelik élettel, gyerektáborokat, kézműves vásárokat és őstermelői piacot tartanak, de van ott felnőttképzés és különböző bemutatók tarkítják a hétköznapokat. A rangos elismerés átadását követően jótékonysági koncertet tartottak a várhosszúréti iskoláért. A Magyar Művészeti Akadémia tagjai mellett népművészeti felléptek a Kincskeresők, a Borostyán ifjúsági néptáncegyüttes és a Borostyán néptáncegyüttes.
