Kazinczy-napok Kassán és Széphalomban
A résztvevők ezúttal a magyarság és európaiság témakörét járják körül.
A kassai Csemadok Batsányi Köre kezdeményezésére a Kazinczy-napok eseménysorozata 1967-ben indult Kassán, ez volt a szlovákiai magyarság első magyar nyelvvel foglalkozó rendezvénye, amely rövidesen országos rendezvénnyé vált. Az állandó előadók között volt Lőrincze Lajos, Grétsy László, Deme László, Szathmáry István, Montágh Imre, valamint a legnevesebb csehszlovákiai magyar nyelvészek is részt vettek a tanácskozásokon.
Az MTI-nek Kolár Péter, a rendezvényt szervező Csemadok kassai elnöke korábban azt mondta: a felvidéki magyarság megmaradása nyelvének, irodalmának, kultúrájának megtartásán múlik, a magyar nyelv elhanyagolása az önazonosságtudat fokozatos megszűnéséhez vezethet, amely fő okozója annak, hogy a szlovákiai magyar nemzeti közösség száma az elmúlt két évtizedben mintegy ötödével csökkent.
Az idei Kazinczy-napok előadói között szerepel Csáky Pál európai parlamenti képviselő, Minya Károly nyíregyházi egyetemi tanár, Petővári Ákos miskolci tanár, Kónya Péter, az eperjesi egyetem tanára is.
A résztvevők a kassai programot követően szombaton Széphalomba, a Magyar Nyelv Múzeumába látogatnak. A Sátoraljaújhelyhez tartozó településen a nyelvújító Kazinczy Ferenc mauzóleuma található.
Kazinczy Ferenc Érsemjénben született 1759. október 27-én, 1831. augusztus 22-én halt meg, az író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.
