2020. február 23., 13:19

Jövő héten: Gömöri pirkadat

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora február utolsó hetében Gömörországba látogat. Az érdeklődők a Fonó Budai Zeneház Utolsó Óra gyűjtéssorozatának felvételeiből hallhatnak szemelvényeket.

Cinka Panna
Fotó: Csermák Zoltán / Archív felvétel

A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora február utóját a gömöri népzenének szenteli.

A friss hallgatók egy nagy múltú, gazdag hagyományú vidék szokásaival, zenei hagyományaival ismerkedhetnek meg.

Gömör, a történelmi Észak-Magyarországot tekintve, a Bükk hegység és a Gömör-Szepesi-Érchegység közötti medencében terül el. A magyarság már a honfoglalás korában birtokba vette vízjárta, termékeny lapályait és egyes kutatók szerint a magyar törzsekhez csatlakozott kabarok is e tájon telepedtek meg. Neve valószínűleg a vármegye első székhelyéül szolgáló, sajógömöri várat birtokló nemzetség nevéből származik. A vidék hagyományos gazdálkodásában a földművelés mellett az állattartás, azon belül is a juhtenyésztés játszott kiemelkedő szerepet.

Gömör, földműves ábrázolás
Fotó:  Csermák Zoltán / Archív felvétel

A faluközösségektől viszonylag elzárt pásztorvilág kedvező körülményeket biztosított a régi tradíciók fennmaradására és visszahatott az itt élő parasztság zenei hagyományaira is.

A cigánymuzsikusokat említő első magyarországi híradások egyike is erről a tájról származik

a sajógömöri születésű legendás prímásnőt, Cinka Pannát a korabeli források már egy népes muzsikuscsalád tagjaként mutatják be.

A gömöri falvak népdalai a XIX. század legnagyobb magyar népzenei gyűjteményének számító Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjteményben is megjelentek, az 1900-as évek elején pedig Kodály Zoltán és Bartók Béla egyaránt végzett népzenei gyűjtést a vidéken.

Népdalai közt fellelhető régi stílusú dallamok nagy részét a hagyományőrző énekesek napjainkban is juhásznótaként említik.

A XX. század közepéig Gömörben számos muzsikusközpont létezett és egy-egy településen több nagylétszámú vonószenekar is működött egyszerre.

Illés László, az osgyáni zenészdinasztia egyik utolsó prímása így emlékezik vissza ezekre az évekre: „Azok voltak a szép idők. Nálunk Osgyánban három mulató is volt. Esténként mind a háromban szólt a zene, mindig nagy bandánk volt, héttagúnál soha nem volt kevesebb. A falunkon halad át a Kassa felé vezető főút, talán ezért nemcsak hétvégéken, hanem hétköznapokon is volt vendég a kávéházakban. Kereskedők, földbirtokosok tértek be megpihenni, de mulattattunk tanítókat, jegyzőket, sőt csendőröket is... A faluban mindenki nótáját ismertük, de ismertük a gyakran átutazók nótáját is.”

Ha ismerős közeledett a banda tiszteletből annak a nótáját kezdte el cifrázni.

Szerkesztő: Maruzsenszky Andor és Éri Márton
Műsorvezető: Balogh Éva
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.