Itt a farsangfarka

A farsangfarkáról szóló írást Danter Izabella, a Galántai Honismereti Múzeum néprajzkutatójának köszönhetjük, így a benne található farsangi népszokások a Mátyusföldhöz köthetőek.

A farsangolás zajos ünneplése Magyarország területén a középkorban terjedt el. A királyi udvarban itáliai hatásra vezették be a mulatozások különböző formáit, a polgárság és a falusi lakosság pedig inkább a németek körében ismert szokásokat vette át. A farsangi időszakban általános volt a mulatságok rendezése, ez volt a lakodalmak ideje is. 

A farsang végi három naphoz, a farsangvasárnaphoz, farsanghétfőhöz és farsangkeddhez-húshagyó keddhez, vagyis „farsangfarkához” kapcsolódik a legtöbb vidám népszokás, amelyek a néphagyomány szerint a téli ünnepkörhöz igazodva a tavaszi ébredést, a tavasz közeledésének hírét hozták. A tánc és a mulatozás vasárnap kezdődött és kedden éjfélkor ért véget. Ekkor megjelent a község bírája, botjával megütötte az ajtófélfát és hangos szóval figyelmeztette a mulatozókat. „Vége a mulatságnak, hamarosan kezdődik a böjt!” Erre a zenészek abbahagyták a muzsikát, a nagybőgőt a földre fektették és tréfás szertartással utánozva az igazi temetést – eltemették, jelezve, hogy a következő negyven napon a mulatozás szünetel.

A mátyusföldi és a csallóközi régióban jól ismertek az év ehhez az időszakához kapcsolódó szokások: pl. bőgőtemetés Nádszegen, tyúkverőzés Hegysúron, Taksonyon, maskarázás - Kajalon, Tósnyárasdon, dőrejárás Tejfalun, Vajkán, Bodakon, Sülyben, Doborgazon, Tárnokon, Szarván, Gombán, Felbáron és Csákányban. A tőkehúzás napja Farkasdon pedig hagyományosan a böjt első napja a hamvazószerda. Ezekhez a szokásokhoz szervesen kapcsolódtak az egészségjósló, termékenység- és termésvarázsló cselekmények és hiedelmek. Ha a farsang idején nem volt a községben lakodalom, a farsangi maskarázók között az ördög vénlánynak öltözött alakkal húzatta végig a falun a terméketlenséget jelképező csököt (tuskót), s közben korbáccsal állandóan noszogatta, megszégyenítette a tőkehúzót.

Patason a lányos házak elé polyvát szórtak a női ruhába öltözött legények. A hiedelem szerint az a lány, aki elsőként söpörte össze az ablak alól a polyvát, még abban az évben biztosan férjhez ment.

Farsangfarkán Bősön az asszonyok is járták a falut. Kocsmáról kocsmára, házról házra mentek, hogy nyáron sok legyen a csibe. Medvén viszont úgy tartották, hogy farsang keddjén az asszonyok ne csavarogjanak, hogy a kotlók jól üljenek a tojásokon. A kocsmában mulatozó legények magasba ugrottak, vagy a táncba vitt leányokat, asszonyokat föl-fölkapdosták, hogy magasra nőjön a kender. Ezeken a napokon siskát sütöttek, kolbászt, sonkát, kocsonyát vagy más húsos ételeket készítettek. A tormás húsból pedig mindenkinek ennie kellett, hogy az egész évben egészséges legyen.