Ismét a néptáncosok és a táncházmozgalom Mekkája lehet Komárom
Jó hír, hogy a Szlovákiai Magyar Táncháztalálkozó visszatér Komáromba, ahová március 6-án áthelyezte székhelyét a Táncfórum, a Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Egyesülete. Minderről, valamint az Egressy Béni Városi Művelődési Központ és a Fonó Budai Zeneház közös terveiről is szó esett a komáromi kulturális intézmény Kiss Péntek József Kamaratermében március 7-én megtartott sajtótájékoztatón.
1972. május 6-án hívták életre a budapesti Liszt Ferenc tér egyik könyvklubjában az első táncházat, s akkor még a szervezők sem sejtették azt, hogy egy nagysikerű mozgalmat indítanak el. A mintát a mezőségi Székről „vitték” Budapestre – a népzenészek ezzel a magyarországi táncházak hagyományát alapozták meg. A Magyarországon mindaddig ismeretlen szórakozási forma hamar elterjedt az egész Kárpát-medencében. A Felvidéken először Dunaszerdahelyen rendeztek táncházat, majd a múlt század 90-es éveiben Komárom vált a hazai magyar táncházmozgalom központjává. Ezt a hagyományt élesztené újra a Táncfórum és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ – tudtuk meg Lakatos Róbert brácsaművésztől, az Egressy Béni VMK igazgatójától a hétfői sajtótájékoztatón.
– vallja a VMK direktora, aki a népzenét is nagyon közelállónak érzi magához. Elárulta, amikor elfoglalta az igazgatói széket, az vált az egyik legfontosabb céljává, hogy további lelkes szakmai partnerekkel együtt a magyar kultúrának ezt a fontos műfaját visszahozzák Komáromba, s mivel idén 50 éves a magyar táncházmozgalom, ez jó alkalom arra, hogy szép jubileumi programot állítsanak össze. Az egész éves rendezvénysorozat csúcspontját majd a május 6-7-én megrendezendő Szlovákiai Magyar Táncháztalálkozó képezi. A nívósnak ígérkező további produkciók, valamint a szeptemberi Kútfeszt és a novemberi Fonográf Fesztivál részleteiről folyamatosan beszámolunk az olvasóinknak.
Horváth László, a budapesti Fonó Budai Zeneház ügyvezetője és Lajkó Félix menedzsere hangsúlyozta: az általa vezetett intézményben új irányokat adnak a magyar népzenének és világzenének. Megemlítette, hogy öt évvel ezelőtt a kamaszoknak szánt első táncházakat is ők rendezték meg, ekképp biztosítva a néptánc- és táncházmozgalom számára az utánpótlást. Ennek kapcsán elhangzott, hogy hamarosan, eleinte kéthavi rendszerességgel a komáromi „Egressyben“ is lesznek gyermek táncházak azért, hogy a legkisebbek is mielőbb megismerkedjenek a népművészettel. A programnaptár egyik fénypontja április 27-én a Zene szárnyán című koncert lesz amely során Lajkó Félix esszenciazenekara, valamint Zimber Ferenc cimbalomduója fog fellépni.
Gálik Gábor, a Táncfórum elnöke, aki 2019 óta a Komárom Táncműhely vezetője is, elöljáróban örömmel jelentette be, hogy az egyesületük hétvégi közgyűlésén eldőlt: március 6-tól Dunaszerdahelyről a komáromi „Egressybe“ helyezte át székhelyét a Táncfórum, a Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Egyesülete. Az új székhelyéül szolgáló intézménnyel közösen rendezik meg a már említett Szlovákiai Magyar Táncáztalálkozót, amelyre nem csak hozzávetőleg 17-18 hazai magyar együttest, illetve 700-800 amatőr néptáncost, sok zenekart, 8 jeles táncoktatót és több nagyszerű vendégprodukciót és gyermekcsalit várnak, hanem mindazokat, akik nyitottak arra, hogy megismerjék a népművészet csodáit. Már nem titok, hogy sor kerül majd a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kalotaszeg című műsorának a bemutatására is.
Majd érintőlegesen beszélt a további olyan közös terveikről is, mint a Duna Művészegyüttes június 4-én látható Gyertyaláng - táncszínházi előadás Trianonra emlékezve című produkciója és az első ízben megrendezendő Kárpát-medencei Csoóri Sándor Fesztivál, több folklóregyüttes fellépésével. A Komárom Táncműhely vezetőjeként pedig elárulta, hogy a Covid-járvány ellenére sikerült 3 koreográfiát készíteniük, melyekkel magyarországi fesztiválokon is megmérettetnek, decemberben pedig egyórás gálaműsorral szeretnék megörvendeztetni a közönséget.
Keszegh Béla, Komárom polgármestere elégedetten nyugtázta, hogy Lakatos Róbert és a szakember kollégái irányításával új alapokra helyeződött, és jó irányt vett a kulturális élet szervezése Komáromban. A nívós műsorokhoz, vagyis az értékes tartalomhoz azonban megfelelő forma is kell. Ezért a városvezetés támogatja az „Egressy“ műszaki-infrastrukturális fejlesztését és környékének rendbehozatalát. Tavaly Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával megújult a VMK volt büféje, amely helyén multifunkciós kamaraterem létesült. A Kiss Péntek József Kamarateremben táncházaknak, jazz koncerteknek és további programoknak is helyet ad. Idén pedig egy interreges pályázat jóvoltából mintegy 50 ezer eurós keretösszegből mozgatható színpaddal, nézőtérrel, valamint egy korsze projektorral fog bővülni a VMK eszközparkja.
E célra áprilistól már egyebek mellett a Tiszti Pavilon udvarában megújuló szabadtéri színpad is alkalmas lesz, amelyen kívül majd az impozáns díszterem színpadát is felújítják. A tartalmas programok megvalósulása további helyszíneken pedig már márciusban elkezdődik. „Komárom város a különféle kihívásokkal teli időszakban is igyekszik felkarolni a kultúrát, s annak műveléséhez méltó feltételeket biztosít“ – szögezte le végül a polgármester. Hozzátette: a céljuk nem kevesebb, minthogy Komárom Kárpát-medencei viszonylatban bekerüljön az öt legintenzívebb kulturális életet élő város közé.
