Indulásra kész az orosz űrmisszió a marsi Phobosz holdhoz

A Phobosz-Grunt (mely phoboszi talajt jelent) misszióval Oroszország visszakerül azon államok elit csoportjába – Egyesült Államok, Japán és az európai országok –, melyek a Holdon túl is vizsgálódnak. Kína valószínűleg szintén csatlakozik a csoporthoz, mivel az űrszondában helyet kapott egy kínai szatellit, a Junghuo-1, mely leválva az orosz készülékről pályára áll, és a Marsot vizsgálja.

A siker kikövezheti az utat a hasonló dizájnon alapuló, még ambiciózusabb orosz missziók előtt, ilyeneket javasoltak már a Merkúrhoz, a Vénuszhoz és a Jupiter Európa holdjához is. A küldetés a Phobosz részletes tanulmányozásán túl egyéb tudományos eredményekkel is járhat. A Phobosz kráterekkel tarkított, szabálytalan aszteroida, melyről úgy hiszik, a Mars gravitációja fogta be. A kutatók gyanúja szerint az objektumot a Marsból kilökődött anyag borítja, melyre valószínűleg az aszteroidák általi, négymilliárd évvel ezelőtt bekövetkezett, kései bombázás során került sor.

Így, amennyiben a Phobusz-Grunt marsi mintákkal tér haza néhány grammnyi kavics és por képében, a mindössze 163 millió dolláros misszió a marsi mintavételi küldetés alapvető aspektusait végezheti el sokkal olcsóbban, mint a NASA által tervezett, háromlépcsős küldetés, ami 8,5 milliárdba kerül.

A Phobosz-Grunt a tervek szerint november 8-án este indul a kazahsztáni Bajkonurból – mondja Alexander Zaharov, a projekt vezetője. A kutató szerint az egész űrhajó és készülékeinek nagy része teljesen új, bár a dizájnt a három sikeres Luna misszió örökségére építették. Ezen utóbbiak a hetvenes években néhány száz gramm holdkőzetet hoztak haza.

Azóta a történelem nem volt túl kedves az orosz űrprogramhoz. Két missziót indítottak a Phoboszra 1988-ban, azonban ezek nem érték el céljukat. 1996-ban, a Mars 96 misszió - melynek célja geofizikai szeizmikus állomások felállítása volt a Marson – elhagyta ugyan a kilövőállást, azonban sosem érte el a földi orbitális pályát.

A szakemberek szerint Oroszország továbbra is igyekszik visszatérni a Marshoz és holdjaihoz. Ez alkalommal több bizodalmuk van a segédrakétában és a hordozórakétában, mely az űrszondát a Phoboszhoz viszi. Zaharov szerint a komplikált mintavételi művelet eléggé kockázatos, és minden lépés egy korábbitól függ, így egyelőre csak a kilövésre koncentrálnak.

Amennyiben a misszió sikeres, a szonda 2012 októberében eléri a Vörös Bolygót, majd néhány hónap múlva landol a Phoboszon. A minta 2014-re érhet haza, míg más készülékek, többek között a tömegspektrométer a landoló egységen maradnak, amely folytatja a tudományos méréseket a Phobosz felszínén.

A misszió igazi eredménye a mintaszállító tartály lesz. A kutatók szeretnék meghatározni a Phobosz - melyről úgy hiszik, hogy széntartalmú aszteroida a Naprendszer történetének korai időszakából - egy darabjának korát, illetve megnézni, tartalmaz-e szerves anyagot – mondja Meenakshi Wadhwa amerikai kozmokémikus.