II. Koháry István nyomában - KÉPEKKEL

2019. november 17., 17:44

Rendhagyó programmal zárta az idei turistaszezont a Füleki Vármúzeum. Történelmi sétát szervezett, melynek során az érdeklődők II. Koháry István nyomába eredtek.

seta11.jpg
Szvorák Emese
seta11.jpg
Szvorák Emese
seta10.jpg
Szvorák Emese
seta9.jpg
Szvorák Emese
seta8.jpg
Szvorák Emese
seta7.jpg
Szvorák Emese
seta6.jpg
Szvorák Emese
seta5.jpg
Szvorák Emese
seta4.jpg
Szvorák Emese
seta3.jpg
Szvorák Emese
seta2.jpg
Szvorák Emese
seta1.jpg
Szvorák Emese

Titton Viktória, a Füleki Vármúzeum igazgatója, az érdeklődőknek elmondta: II. Koháry István olyan meghatározó személyisége volt Füleknek, akiről érdemes megemlékezni.

Fülek három legrégibb épületét látogatjuk meg, melyek valamilyen módon kapcsolódnak II. Koháry Istvánhoz”

- közölte.

Az első helyszín a füleki vár volt, melynek Koháry volt az utolsó várkapitánya a 17. század végén. Itt Kasza Patrik, a Füleki Vármúzeum munkatársa osztott meg néhány érdekességet a vár elfoglalásával kapcsolatosan.

„1682-ben a törökök és Thököly Imre 50 ezer katonával körülvették a füleki várat, melyet csupán 700 katona védett, Koháryval az élén. Mivel nagy volt a túlerő, a várvédőknek taktikázni kellett. Ezért a városfalak és a városi kapuk alatt alagutat ástak, ezeket megtöltötték puskaporos hordókkal, és amikor a törökök arra a helyre értek, felrobbantották azt, ezzel hatalmas veszteségeket okozva a török oldalon”- magyarázta Patrik.

Az ostrom nagyjából három hétig tartott, de már tizenegy nap után 4000 halott janicsárt említenek a krónikások.

Végül Koháryt Thökölyék fogságba ejtették, és három évig raboskodott Regéc, Ungvár, Munkács és Sárospatak váraiban. „A török pasa elégtételként felrobbantotta a füleki várat, és annak égő romjain Thökölyt Felvidék királyává koronázta”- tette hozzá.

A következő megálló a füleki ferences templom volt, mely Kohárynak köszönhetően épült újjá. Ezekbe az évekbe Mesiarik Marián, a Füleki Vármúzeum munkatársa kalauzolta el az érdeklődőket.

„II. Koháry István 1694-ben kezdte el építtetni Füleken a templomot. A munkálatok 1725-ben fejeződtek be. Csakhogy az építőmesterek nem végezték el megfelelően a munkát, a falak repedezni kezdtek, a szentély beszakadt. Ezért 1729-1731 között újjáépítették a templom nagyrészét. Az építést Koháry István halála miatt, unokaöccse, Koháry András fejezte be”- magyarázta.

II. Koháry nem csak a füleki templom és kolostor építését finanszírozta.

Élete során mintegy 600 ezer aranyat osztott szét jótékony célokra, templomok, iskolák, szegényházak építésére.

Az utolsó megálló a Koháry kúria volt, amely jelenleg a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség tulajdona, és a 47.sz. Koháry István Cserkészcsapat székhelye.

A cserkészek közreműködésével a pince egyik helyiségében egy korhű börtöncellát is berendeztek, mely II. Koháry István rabságban töltött éveire utalt.

„Koháry nagyon nehéz éveket töltött börtönben. Thököly olyan cellákba záratta, melyeket nem ért a napfény, nedvesek voltak, a ruhája lerehodt, meztelen testén bogarak mászkáltak. Megöletni viszont nem merte őt, mivel Kohárynak rengeteg kapcsolata volt. Maga a lengyel király érdeklődött hogyléte felől. Ezért Thököly azt remélte, hogy a börtönben leli majd halálát”- mondta Mesiarik Marián.

Végül a császári seregek Ungvár várából kiszabadították. Szabadulását követően I. Lipót császár Speculum Fidelitasnak, vagyis a hűség tükrének nevezte Koháryt. Ince pápától pedig egy díszkalapot kapott, amit abban az időben csak a királyoknak adtak.

Füleket belengi II. Koháry István kultusza. Tőle származik a városi címerben lévő pálma. Alapiskola, tér, polgári társulás és cserkészcsapat viseli a nevét. Valamint a Füleki Vármúzeum egy róla készült domborművel, illetve a Discussiones Filekienses című kötetsorozattal tiszteleg az emléke előtt. Legutóbb pedig, a XXIX. Palóc Napok és Városnapok keretében, felavatták II. Koháry István gróf mellszobrát, melyet közadakozásból, a Koháry polgári társulás készíttetett.