Így ünnepelnek szilveszter éjszakáján a nagyvilágban

Kiribati Köztársasága az Egyenlítő mentén elhelyezkedő 33 korallszigetből áll, félúton Hawaii és Ausztrália között. Szamoán a szilveszter ünneplése nyugati stílusú: nagy bálokkal és házibulikkal várják az új évet. A sziget belső vidékein azonban nincs petárdázás és tűzijáték, hanem úgynevezett faga'ofét, kétméteres ágyút készítenek bambuszból, azt megtöltik kerozinnal, majd meggyújtják. A szomszédok azon vetélkednek, ki tud hangosabbat durrantani.

Közép-európai idő szerint délben a Tonga- és  a Fidzsi-szigeteken ill. Új-Zélandon bontanak pezsgőt koncertekkel, tűzijátékkal és strandpartikkal ünnepelve. Délután két órakor durrannak a szilveszteri pezsgők Ausztráliában, ekkor ünneplik az újévet – hagyományosan az operaház előtti tűzijátékkal – Sydneyben. A szervezők erre az eseményre minden évben több mint egy millió embert várnak. Az ausztrálok a zajkeltésben hisznek, úgyhogy éjfélkor fogják a különböző edényeket és serpenyőket, és azokat ütve vonulnak az utcákon.

Japánban egy héttel újév előtt rizstortát sütnek, s azt az új esztendő első napján fogyasztják el. A felkelő nap országában 108 harangütéssel kezdődnek az újévi ünnepségek, és egészen január 7-ig tartanak. A japánok úgy tartják, hogy 6 bűn van, és minden egyes bűnnek 18 árnyalata, így jön ki a 108-as szám. Fő bűnnek számít a mohóság, a butaság, a harag, a könnyelműség, a határozatlanság és az irigység. Az év első három napja pihenő, előtte viszont a házat alaposan kitakarítják, összegyűlik a család, és fenyőágakkal díszítik az ajtókat.
Japánban újévkor gereblye segítségével húzzák be a szerencsét a házba. A gyönyörű tűzijáték mellett héliummal töltött lufikat is magasba engedtek, ezzel is köszöntve az új esztendőt.

Kínában, Vietnamban és Koreában az újév csak az első telihold napján, január 21-én kezdődik, és az ünnep három hétig tart. Az ünnepség előtt bambuszágakkal űzik el a rossz szellemeket a háztól, majd piros és arany papírzászlókkal díszítik fel az otthonukat, hogy becsalogassák a szerencsét és a boldogságot. Éjfél előtt minden ablakot és ajtót kitárnak. Éjfél után pedig tűzijátékkal zavarják el a gonosz Nien sárkányt, egyes tartományokban pedig a fiatal lányok mandarinokat dobálnak a tengerbe, hogy jó férjet találjanak az új esztendőben.

Kínában az újév a legnagyobb ünnep, három napig tart a sárkány- és oroszlánbőrbe bújt táncosok felvonulása. Dél-Kóreában Újév napján gereblyéket, lapátokat és rostákat döntenek a falakhoz, hogy megóvják a házat a gonoszoktól. Az újévet mindig új ruhában köszöntik, a családi összejöveteleken pedig megemlékeznek az eltávozott rokonoktól. A vietnamiak szerint minden otthonban egy Isten lakozik, aki az újév napján felszáll a mennybe. Ott elmondja, hogy a család tagjai jók, vagy rosszak voltak-e az óévben.

Indiában nem szabad újév napján semmit sem kidobni, vagy kivinni a házból. Még a szemetet sem. Észak-Indiában újév napján tavaszi színű virágokat viselnek: a nők sárga, míg a férfiak rózsaszín, piros, lila és fehér kombinációkat. Dél-Indiában a tamilok a téli napfordulón tartott évkezdetükön elzarándokolnak a szent helyekre, ahol rizst főznek, a tehenek szarvát színesre festik, majd virág és gyümölcskoszorúkat aggatnak rájuk. A feldíszített szent állatokkal körmeneten vonulnak végig.

Az örmények különleges fekete kenyeret készítenek az új év köszöntésére. A kenyér tésztájába papírdarabokra írt jókívánságokat gyúrnak, és ezzel kínálják vendégeiket.

Az arab országokban, többek között Afganisztánban és Iránban az újév a tavasz első napján, március 21-én kezdődik. Ezen a napon a gyerekek új ruhákat kapnak, hogy tisztán és megújulva kezdjék az esztendőt. 

A zsidó újév, a rós hásáná a hagyományok szerint szeptemberre esik, de január 1-jén is ünnepelnek Izraelben. Az izraeliek is finomságokkal várják az új év érkezését. Mézbe mártott édes almát és mézeskalácsot esznek, hogy az esztendő is mézédes legyen. Gyakran kerül meren, azaz egy édes répából készült fogás az ünnepi asztalra, hogy a következő esztendőben is gyarapodjon a család.

A szokások többsége a jó előjel képzetéből fakad. Például ha az év első napja meleg, meleg lesz az egész év. Az ünnepi kalácsot újév napján kerekre sütik, hogy kerek legyen az egész év. Az ünnepre másutt a világon feketébe öltöznek, mert ez az ünnepi öltözék színe, Izrael fiai viszont fehérbe. 

A pravoszláv hagyományok szerint az óév utolsó napja január 13-a, míg az új esztendő első napja január 14-ére esik. Ekkor Oroszországban borsccsal és egy kásaszerű étellel köszöntik az új évet. Ezek az ünnepi finomságok a reményt szimbolizálják. Míg a szintén az asztalra kerülő méz és mák az örömöt és a sikert csalogatják a házhoz. 

Moszkvában a Vörös téren évről évre hatalmas tömeg gyűlik össze ünnepelni, miután az óra elütötte a 12 órát, fantasztikus tűzijáték veszi kezdetét. Oroszországban a szilveszter az év első és legfontosabb ünnepe, ezen az estén állítják fel a karácsonyfát, és ajándékozzák meg szeretteiket. Szilveszter éjjel érkezik a „Gyed Moroz”, és ajándékokat tesz a fa alá. Tradicionális szilveszteri ételük a sózott hering egy tál céklával, tojással és hagymával, amely mellé pezsgőt fogyasztanak. A családi ünnep után a legtöbb orosz utcára vonul és így ünneplik meg az újév eljövetelét. 

Ami pedig Európát illeti: Romániában a gyerekek járják végig a szomszédokat csokorba kötött gyümölcsfaágakkal újév napján. Az alma-, körte-, cseresznye- vagy szilvafagallyak ugyanis boldogságot, gazdagságot, egészséget és szapora gyermekáldást hoznak azoknak, akiket megcsapkodnak a gyerekek az ágakkal. 

Bulgáriában az óraütést követő 2-3 percre leoltják a villanyt, szabad teret adva az újévi csókoknak. Ezt követően a házi asszony felvágja a meglepetéseket tartogató tortát. Az, aki pénzérmét talál a tortaszeletében, egész évben bőségre és gazdagságra számíthat. 

A szlovákok az ünnepi asztalterítő alá pénzt tesznek, hogy gazdagok legyenek, az édesanyák pedig csemetéik homlokára mézzel keresztet rajzolnak, hogy gyereküknek édes legyen az élete. 

Ausztriában az újév a keringőktől hangos, a bécsi Városháza előtti téren bállal köszöntik az új esztendőt. Az alpesi hegyek között újévi énekesek járnak házról házra a lakókat és az új évet köszönteni. Egy régi szokás szerint az esztendő első napján kitakarították és kifüstölték a házakat és az istállókat, hogy elzavarják az ott rejtőző gonosz démonokat. A legtöbb faluban ezt a szertartást rémisztő boszorkánynak, krampuszasszonynak öltözött "takarítónők" végezték. 

Svájcban hagyomány szilveszterkor tejszínhabot enni, és szándékosan önteni belőle valamennyit a padlóra, hogy ez biztosítsa a jólétet és a bőséget az új esztendőben. Az igazán jó eredményhez a kíváncsi háziállatokat távol kell tartani, mert a hagyomány szerint az édes krémnek olyan hosszan kell maradnia a földön, amennyi ideig csak lehetséges. 

Németországban az újévi szokások zöme az evéssel kapcsolatos. Az esztendő első napján jobbára sertésételek kerülnek az asztalra, amelyek gazdagságot és boldogságot hoznak, baromfiból készült fogásokat viszont nem fogyasztanak. Kivéve a Rajna vidékét, ahol az újévi libasülttel kívánnak boldog új esztendőt. Az ünnep persze nem lenne az igazi édességek nélkül! A marcipánmalac, a gyümölcskenyér és az újévi kalács, amibe pénzérmét sütöttek, ezek pénzben és egészségben gazdag évet ígérnek.

Az olaszok újévkor a hagyomány szerint makarónit, spagettit vagy más hosszú tésztából készült ételt esznek, a hosszú és egészséges élet reményében. Olaszországban szilveszter és újév éjjelén a még párjukat kereső nők és férfiak piros fehérneműt vesznek fel, hogy az új esztendőben rájuk találjon a szerelem. A hagyományok szerint ezen a napon szabadulnak meg minden régi kacattól. Az ünnepi lomtalanítást az ablakon keresztül végzik. Éjfél után pedig 12 szőlőszemet esznek, az új év 12 hónapját szimbolizálva. 

Az angolok az év első napján meglátogatják szeretteiket és ismerőseiket, borral, teával és saját készítésű finomságokkal ajándékozzák meg őket, hogy személyesen kívánjanak minden jót az új esztendőre. A szigetország több vidékén újév napján háromszög alakú süteményeket sütnek, amelyeket fűszeres darált hússal töltenek meg, és ezt adják családtagjaiknak, szomszédjaiknak, barátaiknak. 

Londonban a London Eye óriáskerék előtt százezrek búcsúztatják az óévet, éjfélkor a város az Auld Lang Syne című daltól hangos, de a brit fővárosban a buli 1 órakor véget ér, amikor a puboknak be kell zárniuk. 

Angliában nagy hagyománya van a fagyöngynek. A szilveszteri szokások szerint ha a szerelmesek éjfélkor fagyöngy alatt csókolóznak, akkor egész évben elválaszthatatlanok lesznek. A szokás Írországban is elterjedt. 

A skótok újévkor szűk családi és baráti körben ünnepelnek, a házigazdák fekete kenyeret és töltött birkagyomrot szolgálnak fel a vendégeknek, az ünnepi menüt pedig skót viszkivel öblítik le. 

Skóciában az újévi pezsgő nem divat, a viszkin kívül hot pinttel koccintanak, ami egy forró ital erős sörből, viszkiből és tojásból főzve. Egy régi szokás szerint nem sokkal éjfél után a társaság egyik magasra nőtt, fiatal férfiembere egy üveg itallal, egy mazsolás kenyérrel és egy darab feketeszénnel a ház ajtajába áll, hogy így csalogassa a házhoz a jó szerencsét. 

Írországban szilveszterkor jósolják meg az ország politikai jövőjét. Amennyiben új év előtt nyugati szél fúj, akkor gazdagság és jóllét vár az országra, amennyiben keleti szél, akkor a brit befolyás fog erősödni a következő esztendőben. 

A dánok szilánkokkal és cserepekkel kívánnak szeretteiknek boldogságot, szerencsét és minden jót az új évre. Ilyenkor régi edényeket törnek el családtagjaik, szomszédjaik és barátaik ajtaja előtt, minél nagyobb zajjal. És minél nagyobb a hangzavar és a cseréphalom, annál boldogabb lesz az új esztendő, hiszen sok barátja van az illetőnek.

A görögök Vazul-kenyeret sütnek újévre, néhányba pénzérmét rejtenek, aki megtalálja az érmék egyikét, és nem nyeli le, vagy nem törik bele a foga, arra jólét és bőség vár az új esztendőben. Szent Vazulról a kicsik is megemlékeznek, szilveszter estéjén kitisztítják a cipőjüket, és a házuk elé teszik, Vazul, a szegények és gyermekek védőszentje pedig minden földi jóval megtölti a jó gyerekek cipőjét. 

Spanyolországban szilveszterkor is kötelező a fieszta! A spanyolok éjfélkor minden óraütésnél egy-egy szem szőlőt kapnak be, az esztendő hónapjait szimbolizálva, hogy az új év mind a tizenkét hónapja gazdag és szerencsés legyen a számukra. Ha valaki elfelejti a szőlőszemeket, szegénység és szerencsétlenség vár rá. Spanyolország egyes tartományaiban aranygyűrűt dobnak a pezsgősüvegekbe, akinek pedig a poharában landol a gyűrű, szerencsés évre számolhat. Portugáliában is a gyerekek köszöntik először az új esztendő első napját. A kicsik házról házra járnak, és mindenhol eléneklik a Janeiros című dalt, előadásukért pedig pénzt és édességeket kapnak a háziaktól.

Az Egyesült Államokban, csakúgy, mint más angolszász országokban, családi és baráti látogatásokkal kezdődik az új év, a vendégségben természetesen záporoznak a jókívánságok, a vendégek pedig degeszre eszik és isszák magukat. Az amerikaiak általában babból készült fogásokkal köszöntik a boldog új esztendőt, hiszen a "kerek" ételek a tradíció szerint gazdaggá és boldoggá tesznek, az állandósságot és a folytonosságot szimbolizálják. 

Puerto Ricóban éjfélkor nem lustálkodnak az ünneplők! Ahogy az óra éjfélt üt, a Puerto Ricó-iak egy-egy vödör vízzel öntik le az ablakokat, hogy a leselkedő rossz szellemeket elijesszék. A kubaiak szilveszter napján minden kéznél lévő edényt teletöltenek vízzel, amelyet éjfél után kiöntenek az ablakon. Ezzel kívánnak tiszta, sima lefolyású újévet. A spanyolokhoz hasonlóan nálunk is elterjedt a szőlőszemevés éjfél után. 

A Bahama-szigeteken az újévi készülődés már hónapokkal korábban elkezdődik! A bahamaiak ugyanis különleges, színes és tarka Junkanoo-ruhákban köszöntik az új esztendőt, a legérdekesebb jelmezeket varrókat pedig meg is jutalmazzák!

Bolíviában szalma- és fabábukat akasztanak a házakra, hogy boldogságot és szerencsét hozzanak a lakóknak. Ecuadorban régi ruhába öltöztetett papírbábuk égetésével búcsúztatják az óévet és mindent, ami régi. Az ecuadoriak is odafigyelnek, hogy milyen fehérneműt viselnek szilveszterkor. Aki szerelmet szeretne találni, azok vörös, akik pedig gazdagságra szeretnének lelni, azok sárga fehérneműt viselnek. 

Argentínában december 31-én kidobnak minden feleslegeset és ócskát, a régi papírokat és iratokat csíkokra vágják és kiszórják az ablakon, helyet csinálva az újnak és jónak. Brazíliában szilveszterkor fehér ruhába öltöznek az emberek, hogy szerencsések és boldogok legyenek, és békében éljenek. 

A brazilok éjfélkor virágokat dobálnak a tengerbe és gyertyákat állítanak a parti homokba, így köszöntve az új esztendőt. Az egyik legnagyobb szilveszteri mulatságot pedig Rio de Janeiróban, a Copacabana strandon tartják. 

Chilében azt tartják, ha éjfél után egy bőrönddel elszaladsz a sarokig és vissza, akkor nagy utazás vár rád az Újévben. 

Olaszországhoz hasonlóan Dél-Afrikában is elterjedt szokás az „ünnepi lomtalanítás”. Itt azonban olyan komolyan veszik az újévi hagyományokat, hogy gyakran nagyobb bútoroktól, vagy elektronikai cikkektől is megszabadulnak az ablakokon keresztül, például egy hűtőszekrénytől. A veszélyes újévi hagyomány ellen a rendőrség is küzd, ugyanis nem ritkák a sérülések sem. 

Legtovább Hawaii  lakói várnak 2019-re, náluk kedden déli 11 órakor inthetnek búcsút az óévnek. Hawaii kikötőiben felcicomázott jachtok és kisebb hajók százai készülnek az év végi versenyre, amelynek pontozásába a hajó díszítése is beleszámít. Amikor beköszönt az éjfél, a tűzijátékok hangját is túlharsogják az emberek, akik egymásnak jókívánságokat kiabálnak.