Ideje az építésnek

Az interaktív tárlat a határon túli épített örökség felújításával foglalkozó Teleki László Alapítvány és a Magyarság Háza közös szervezésében 2018-ban jött létre. A magyarországi helyszíneket követően tavaly Kárpát-medencei vándorútra indult, és Kárpátalja után most a Felvidéken látható.

A rimaszombati megnyitón Géresi Róbert püspökhelyettes mondott köszöntőt.

– Mi, református keresztyének, minden keresztény felekezettel együtt azt valljuk, hogy az Isten megtartó kegyelmének a lábnyomait meg kell őriznünk.

A múltban az Istennek az áldását, gondviselését és oltalmát látjuk, s azok az épített örökségek, amelyek ezt a lábnyomot jelenítik meg, nagyon fontosak a számunkra – hangsúlyozta a püspökhelyettes.

Nem kell messzire menni, itt Gömörben is nagyon-nagyon sok műemlék templomunk van. Gyönyörű épületeink, gyönyörű úrvacsorai kelyheink és tálcáink, gyönyörű úrasztali terítőink vannak, mutatott rá Géresi Róbert, hozzátéve, hogy azoknak az értékeknek, amelyeket őseink megalkottak s megteremtettek, azoknak a megőrzésében s az élettel való megtöltésében mi vagyunk részesek.

– Mi, felvidékiek nagyon érzékeljük és értékeljük, hogy az anyaország abban is megsegít minket, hogy ezeket a lábnyomokat megőrizzük és továbbvigyük, s az igei üzenet mellett átadjuk azoknak, akik utánunk következnek.

A magyar kormány, felismerve a felelősségét a veszélyeztetett határon túli műemlékek megmentésében, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Örökség Programja keretében 1999-ben támogatási rendszert indított útjára a határon túli műemlékek felújításának előmozdítására.

A Teleki László Alapítvány lebonyolításában megvalósuló többéves program nagyon sikeres, sok eredményt felmutató, hatékonyan működő projekt volt, amelynek segítségével 2006-ig mintegy 300 műemléken történtek részleges és mintegy 30 műemléken teljes körű helyreállítási munkálatok, hozzávetőleg 1,2 milliárd forint értékben.

A Kárpát-medence magyar vonatkozású épített örökségének kutatása és felújítása 2010 után a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával folytatódott.

Öt évvel később a kormány határozatot hozott a határokon túli magyar műemlékek védelmét támogató Rómer Flóris Terv indításáról. Ennek égisze alatt 2018-ig 127 műemléken kezdődtek kutatási, dokumentálási, helyreállítási és restaurátori munkálatok, és 10 műemlék teljes körű helyreállítása készült el. A nagyszámú részleges felújítás sokszor végveszélyben levő épületeket mentett meg a pusztulástól, a restaurátori beavatkozások eredményeként korábban nem ismert freskók és műrészletek kerültek napvilágra.

Szlovákiában eddig Bodrogszentesen, Csécsen, Felsővályban, Hontvarsányban, Iskén, Lakszakállason, Péderen, Tornalján, Zemplénben és Zsípen végeztek értékmegóvást és felújítást, de a tervek szerint és az egyeztetések után számos további helyszínen folytatják az áldásos munkát.

Az eddig elvégzett értékmentésbe betekintést nyújtó kiállítást Rimaszombatban Földváry Gábor, a Miniszterelnökség örökségvédelmi ügyekkel kapcsolatos feladatok koordinálásáért felelős miniszteri biztosa nyitotta meg. Felelevenítette, hogy amikor a magyar kormány úgy döntött, útjára indítja a Rómer Flóris Tervet, három célkitűzést gondolt bele ebbe a tervbe, és a Teleki Alapítvánnyal közösen ezeknek a megvalósítására szerződött. Mégpedig: feltárni mindazt az értéket, ami a miénk; valóban helyrehozni és újra ragyogó állapotba hozni azt, ami az őseink keze nyomát viseli; és végül mindezt átadni a következő generációknak.

Aki ebben a munkában részt vesz, tudja, hogy ez nem pusztán a külsőnek a megújítása. Egy templomnak, egy haranglábnak a felújítása egyszersmind a hitéletünk megújítását, a közösségi élet felrázását, felpezsdítését célozza, és a kultúránknak, a nyelvünknek, a magyarságunknak, a történelmünknek a felelevenítését is szolgálja – mondta a megnyitón a miniszteri biztos.

Földváry reményét fejezte ki, hogy a környékbeliek minél nagyobb számban tekintik meg a tárlatot, s minél többen kapnak kedvet az épített emlékek felkereséséhez.

A koronavírus-járvány idején a határon átnyúló utazások leállítása miatt nem lehet nagyon messzire utazni, de számos látnivaló akad a közelben is. A miniszteri biztos a hallgatóság figyelmébe ajánlotta, hogy amint lehetőség nyílik rá, látogassanak el más Kárpát-medencei vidékekre, nemzetrészekhez, és fedezzék fel az ottani értékeket.  

Megjelent a Magyar7 2020/28. számában.