Hunyadi János nyomában
Olaszországban jártak az Aranyok Aranya ismeretterjesztő sorozat szereplői. Ugron Zsolna író, valamint Várkonyi Gábor és Csorba László történészek egy Hunyadi Jánossal kapcsolatos talány miatt látogattak el a Milánó melletti kisváros, Castiglione d'Olona templomának keresztelőkápolnájába.
Az épületben egy XV. századbeli, néhány éve restaurált freskó is látható, amelyen – egyes művészettörténészek feltételezése szerint – a fiatal Hunyadi János arcmása látható. Először a két világháború között álltak elő ezzel a teóriával magyar szakemberek. A történet érdekessége, hogy máig egyetlen olyan kép vagy szobor sincs, amely a történészek szerint hiteles, korabeli ábrázolása lenne a híres törökverő magyarnak.
Történeti források alapján az ifjú és tehetséges Hunyadi Jánosra már korán felfigyelt környezete és az előkelő urak köre. Előbb Ozorai Pipo temesi ispán, majd Lázárevics István szerb fejedelem udvarában szolgált. Ezután Zsigmond király környezetében bekerült az uralkodó hű emberei közé, akikkel együtt elkísérte urát az itáliai császárkoronázásra is.
Ugron Zsolna író, valamint Várkonyi Gábor és Csorba László történészek az Aranyok Aranya sorozat forgatása során Hunyadi János történetének egyes szálait kutatva eljutottak az olaszországi Castiglione d’Olonába is. A Milánótól nem messze található település keresztelőkápolnájának falát a XV. század egyik kiváló reneszánsz festőjének, Masolino da Panicalénak Heródes lakomája című falfestménye díszíti.
A művész annak idején járt Magyarországon is, mégpedig többek között Ozorai Pipo (1368–1426) meghívására. Az olasz származású magyar országbáróról tudjuk, hogy nemcsak kiváló gazdasági szakember volt, hanem jeles hadvezér is: temesi ispánként és szörényi bánként ő építette ki a török elleni déli végvárvonalat. Nincs rá adat, de nem is zárja ki semmi, hogy nála vagy Zsigmond király udvarában Masolino mester akár az ifjú Hunyadival is találkozhatott.
Az olasz-magyar kapcsolatokkal foglalkozó művészettörténészek – köztük Florio Banfi (Barabás Holik László) – szerint előfordulhat, hogy Masolino a képén szereplő bibliai szereplők arcán jeles kortársainak – a megrendelőnek, továbbá vendégeinek és ismerőseinek – a képmását festette meg. Ez ugyanis a reneszánsz művészek körében bevett szokásnak számított.
A freskó megrendelője az a Branda Castiglione bíboros volt, aki Zsigmond király bizalmasaként szintén sok évig szolgált Magyarországon. Ennél fogva személyesen is jól ismerhette azokat a fiatal lovagokat, köztük Hunyadi Jánost is, akik a királyt – az említett falkép elkészülésének feltételezett idején – 1431-ben itáliai útjára elkisérték.
Hunyadi János története, itáliai múltja és a különleges freskót övező kérdések az Aranyok Aranya aktuális epizódjában is terítékre kerültek. Az adás visszanézhető a mediaklikk.hu honlapon. A sorozat további részei pedig 2018. december 16-ig minden vasárnap 14.15-től láthatók a Duna csatornán.
