Hatvan Királyhelmecen
Kiállítási tárgyak és információs panelek segítségével mutatkozik be Hatvan városa Királyhelmecen, a Mailáth József Múzeum egyik termében. A kiállítás a Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet, valamint a hatvani Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény közösen benyújtott sikeres pályázatának egyik hozadéka.
A pályázatot januárban nyerték meg, és azóta 6 alkalommal találkoztak egymással a két integrált intézmény munkatársai, hogy megvitassák közös dolgaikat, ellessenek egymástól sikeres megoldásokat.
Az ötödik találkozás alkalmával Királyhelmec és a Bodrogköz mutatta be értékeit Hatvanban, szeptemberben pedig Hatvan tette ugyanezt.
Akik alaposan áttanulmányozzák a kiállítás anyagát, azok többek között megtudják, hogy: Hatvan építészetét illetően gyakorlatilag minden korból maradtak fenn értékek, de legmeghatározóbban a XVIII. századi virágzás befolyásolta a város mai arculatát. Hatvan fejlődésében I. Grassalkovich Antal játszott óriási szerepet, hiszen ő építette a kastélyt, a Szent Adalbert templomot és a posztómanufaktúrát, s ezek ma is a belváros kiemelkedő épületei.
A báró egyike volt azoknak, akik már a XVIII. században szorgalmazták a magyar nyelv használatát a politikában és a közigazgatásban.
A királyi udvartartásnak is tagja volt. Élete során 33 templomot és 13 kastélyt, kúriát építtetett. A város legszebb műemlék épülete a barokk Grassalkovics- kastély, de a főtéren tekinthető meg az Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény épülete, az egykori sörház és vendégfogadó is, illetve a Hatvany Lajos Múzeum.
Hatvan kiemelkedő természeti értékét alkotja a Kisgombosi Öregtölgyes, 200-250 éves tölgyfákkal, védett növényfajokkal és gazdag madárvilággal.
Megtudjuk továbbá, hogy a város területe már több mint 6000 éve lakott, történelmi dokumentumok legrégebben 1222-ben említik. Minden korábbinál jelentősebb fejlődés csak a kiegyezés után következett itt be. Iparfejlesztést a Hatvany-Deutsch család hajtott végre, ők építették a korabeli Európa legnagyobb cukorgyárát, a paradicsomsűrítő üzemet, a gőzmalmot, mintegy 10 ezer ember megélhetését biztosítván. A család Hatvanon kívül élő tagjai főleg művészetpártolásról és a tudományok terén elért eredményeikről ismertek. Hatvany Lajos és Lili az irodalom területén, Ferenc a festészetben jeleskedett, Bertalan pedig orientalista volt.
A Hatvany Lajos Múzeumban található Lesznai Anna képzőművészeti hagyatéka, aki a magyar irodalomban sem ismeretlen.
Foglalkozott hímzésekkel is, kezdetben a matyó volt rá hatással, ám dél-amerikai emigrációja során már a perui, mexikói és indián kultúra kerítette hatalmába. A múzeumban található képzőművészeti alkotások közül kiemelkedik Korniss Dezső festménye és Oscar Kokoschka litográfiasorozata, néprajzi gyűjteményükben pedig a Kárpát-medence egyik legteljesebb feliratos falvédő kollekciója. A hatvani fehér hímzésnek kultúrtörténeti háttere van. A sörfőzés múltja is több mint 300 éves, ma is világos-, barna- és búzasör készül itt, szezonális jelleggel pedig meggysör, védett receptúra alapján.
