Gyógyírként hatott a magyar nóta Nagyfödémesen
Nem élhetett muzsikaszó nélkül a mátyusföldi Nagyfödémes község a második Csendül a nóta elnevezésű, sok fellépős nótaesten. A közönségnek nótája és szíve is volt, a magyar ember öröméről, hazája iránti szeretetéről, bánatáról szívből éneklő fellépőket több alkalommal is állva tapsolták vissza.
A Csendül a nóta című rendezvény háziasszonya, Bodri Eleonóra a magyar nóta rövid történetét ismertetve konferálta fel a színpadra a szereplőket. Említést tett arról a tényről is, hogy 2013-ban a magyar nóta, mint magyar nemzeti érték bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe is. A múlt század elején a magyar nótának nagyon nagy kultusza volt, olyan neves előadóművészek népszerűsítették, mint Blaha Lujza, akit éppen a magyar nóták csodálatos interpretálásáért neveztek el a nemzet csalogányának.
A nagyfödémesi színpadra szeptember 7-én a mátyusföldi és csallóközi régió nagyszerű nótaénekesei érkeztek, hogy maradandó művészi élményt biztosítsanak a nótás kedvű és a magyar muzsikát kedvelő közönségnek, a nótaesten a magyar öröm és a bánat is felsírt. Az előadókat a budapesti Hálózat a Kultúráért, Művészetért Egyesület (HAKME) Cigányzenekara kísérte, ifjabb Berki László prímás vezetésével.
A színpadon elsőként a hazai énekesek, Slezák Erika és Cséfalvay Zsolt kettősét hallhatta a közönség. Slezák Erika a Felvidéken egyre ismertebb Magnólia Trió alapítótagja, a Nagyyfödémesi Nótaest főszervezője, külföldi és hazai nótástalálkozók és nótaestek aktív résztvevője.
Portálunknak elmondta, több csallóközi és mátyusföldi nótaestet végiglátogattak barátaival és a legsikeresebb koncepciókból tanulva építgetik fel a Nagyfödémesi Nótaest hagyományát. A Csendül a nóta rendezvényt idén már a község és a KultMinor is támogatta. Slezák Erika szerint sikeresebb a nótaest, ha annak színházi formát adnak, és a közönség szemtől szembe találkozva az előadóval élvezheti a muzsikát.
Slezák Erikát a Felsőszeliből származó Szőcs Márta követte a színpadon, aki többször is helyettesítette már a Magnólia Trió csapatának éppen hiányzó tagját és aktív szólistaként ismert nótás körökben. A nagyfödémesi Csemez Anikót is a Magnólia Trió nótákat éneklő csoport tagjaként ismerheti a nagyközönség, az Őszirózsa- versenyek rangos díjazottja. A trió férfitagja, Cséfalvay Zsolt hosszú évek óta segíti a helyi kántorokat a vasárnapi miséken, miközben az operettek és örökzöldek világa sem áll távol tőle. A nótaesten a Jaj, de magas ez a vendégfogadó és az Országúton hosszú a jegenyesor nóták is felcsendültek az előadásában.
Az est sztárvendégeként lépett lendületes előadásával a színpadra a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével kitüntetett Szeredy Krisztina énekművész. Az operettprimadonna az ipolynyéki Őszirózsa Országos Nótaverseny állandó zsűritagja, hazai magyar nótaénekesek képzésével is foglalkozik. A nagyfödémesi nótaest fellépőinek többsége az ő tanítványa. Rendszeresen koncertezik az Egyesült Államokban, Kanadában, Auszriában, Németországban, de turnézott már Mexikóban is.
Fél órás lehengerlő nótázás után Szeredy Krisztina beszélt portálunknak a magyar nóta világunkban betöltött szerepéről. Elmondta, a magyar nóta, a csárdás, a cigányzene nagyon magas piedesztálon volt a magyar kultúrában. Jelenleg Magyarországon állami támogatásból játszhat több mint háromszáz szórakoztatóhelyen élő cigányzenekar, azért, hogy a magyar kultúrának ez a szegmense ne felejtődjön el.
- beszélt az életet átszövő muzsikáról Krisztina. Hozzátette, a közönség mindegyik nótára befogadó, az előadónak egyszerűen és nagyszerűen kell azonban prezentálnia a repertoárt. A magyar nótát nem szabad eláriázni, vagy túlénekelni.
Krisztina elmesélte, a födémesi nótaest szünetében egy hölgy odajött hozzá, könnyezve átölelte, és megköszönte neki, hogy a magyar nóta erejével gyógyít.
A szünet után a nótaest Nagy Noémi és Lőrincz Roland páros előadásával folytatódott, majd Jalsovszky Mónika lépett színpadra, aki a Galántai Kodály Zoltán Daloskör tagja is volt, több mint egy évtizeden keresztül, majd az élet a magyar nóta útjára terelte őt, amely kincset azóta is éltet, csak úgy, mint a zoboralji Gímesen élő Nagy Attila is, aki tagja a Gímesi Villő Hagyományőrző Csoportnak, az Őszirózsán pedig 2016-ban első helyezést ért el.
Az est kicsúcsosodásaként a 85 éves, kicsattanó, nótáskedvű Madarász Katalint, Életmű- és Jákó Vera-díjas nótaénekest köszöntötték a színpadon, aki a magyar népdalkultúra történetének páratlan hitelességű és jelentőségű előadója, minden idők egyik legjobb népdalénekesének tekintik, akinek egyetemes magyar kultúrához való viszonya példaértékű mindenki számára. Páratlan szépségű rádiós és televíziós felvételei generációknak jelentették és jelentik ma is a szülőföld szeretetét és magát a zenei anyanyelvet. Humorával fűszerezett előadása ezúttal is katartikusra sikeredett.
A nagyfödémesi kultúrház színültig megtelt, ahogy az előadók többször is megjegyezték, egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Az egész mátyusföldi mikrorégióból érkeztek nézők, a szervezők hozzátették, sajnos sok mindenkinek nem jutott jegy.
A közönség többször állva tapsolta vissza a művészeket, akik a fináléban közös előadással köszönték meg a nekik méltán járó tapsot. Az óriási siker azt mutatja, a magyar nótának van létjogosultsága, nemzeti kincs, nemzetmegtartó és egyesítő ereje van, a legszebb és legtisztább emberi érzéseket szabadítja fel.
