2018. október 20., 12:07

Fél évszázados lett a Gömöri Hírlap

Idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját a Gömöri Hírlap. Ebből az alkalomból a Gömör-Kishonti Vásár idején ünnepi fogadást tartottak a rimaszombati Városházán, ahol a hírlap egykori és jelenlegi szerkesztőit díjazták. A múlt héten pedig az „Így írtuk mi a Gömöri Hírlapot“ címen megjelent antológiát mutatták be a közönségnek.

img_4137.jpg
Galéria
+7 kép a galériában

A Gömöri Hírlap jelenleg Rimaszombat város hivatalának gondozásában jelenik meg kéthetente 9 ezer példányszámban. A kétnyelvű kiadvány fele szlovákul (Gemerské zvesti) a másik fele magyarul (Gömöri Hírlap) olvasható, a két fél azonban nem tükörfordítása egymásnak. A magyar kiadást Juhász Dósa János, míg a szlovák verziót Martin Ambróz szerkeszti.

Fotó:  Gecse Attila

A minden háztartásba ingyenesen kézbesített városi lap főként Rimaszombat, de tágabb vonatkozásában szinte egész Gömör történéseiről igyekszik számot adni. A város és a régió aktuális hírei mellett közéleti témákat, kulturális híreket és ajánlókat, sportrovatot és fényképes beszámolókat is felvonultat. A lap az elmúlt ötven évben több tulajdonosváltáson, átalakításon esett át, de kisebb-nagyobb kihagyásokkal, annak ellenére, hogy a megszűnés is fenyegette, folyamatosan megjelenik.

Fotó:  Gecse Attila

A kezdetektől a csúcsig, majd a megszűnésig

Az 1968-as prágai tavasz során a tömegek az egész országban egyre hangosabban követelték a szólás és sajtószabadságot, helyi szinten pedig az egy évvel korábban megszüntetett Budovateľ – Építő járási újság újraindítását. Ekkor került napirendre a kétnyelvű lapok újbóli indítása, de már nem a korábbi nevén, hanem Gemerské zvesti - Gömöri Hírlap néven.

"Bednárik László és Kovács Zoltán voltak az első újságírók ennél az új lapnál és a szerkesztőségi titkár Kovács Anikó. Lényegében ő volt az első dolgozója a lapnak. A sors úgy hozta, hogy az emberek követelték a tájékoztatást járási szinten és a pártgyűléseken, meg az egyéb összejöveteleken, úgyhogy a járási hivatal és a járási pártbizottság kénytelen volt ezzel foglalkozni és a lap tényleg beindult" - emlékezett vissza a kezdetekre Hacsi Attila, aki már szinte ez elejétől tagja volt az alkotógárdának.

Fotó:  Gecse Attila

Csehszlovákia szovjet megszállását követően a lap rimaszombati szerkesztőségét is szigorú figyelem és cenzúra alatt tartották, így a hetvenes - nyolcvanas években a lap többnyire csak a szlovák változat tükörfordításaként létezett, s hűen követte a kommunista párt utasításait. Fordulat csak a rendszerváltozás után állt be, amikor a lapkiadás terheit a helyi önkormányzatok vállalták. Hacsi elmondása szerint ez volt az egyik legsikeresebb időszak a lap életében. Fiatalos szerkesztőgárdával és több külsős munkatárssal hetente megjelenő színvonalas sajtóterméket tudtak kiadni, sőt volt idő, hogy még nyereséget is hozott a lap a városi kasszának.

Fotó:  Gecse Attila

Hacsi nyugdíjba vonulása után több főszerkesztőváltás is történt, míg végül 2007-ben Juhász Dósa János került a magyar kiadás élére. A gazdasági válságot követő anyagi megszorítások érzékenyen érintették a Gömöri Hírlapot, ráadásul 2012 novemberében a városi képviselők többsége takarékossági és részben politikai okokból a lap megszüntetése mellett döntött, s az csaknem három éven át nem is jelent meg. A 2015-ös újjáalakulása óta már nem hetilapként, hanem kéthetente jelenik meg, 10 magyar és 10 szlovák oldallal.

Válogatás az öt évtized terméséből

Az Esték a Gömöri Hírlappal beszélgetősorozat keretén belül mutatták be az „Így írtuk mi a Gömöri Hírlapot“ címen megjelent antológiát, mely az elmúlt félévszázad válogatott anyagait tartalmazza. Ebben a lap két meghatározó szerkesztője, Hacsi Attila és Juhász Dósa János vállalkozott arra, hogy az egykori szerkesztők segítségével megidézik az elmúlt 50 évet és válogatnak az időszak legjobbnak vélt írásaiból.

"1968 júliusában jelent meg az első száma és azóta egy-két év kihagyással, de gyakorlatilag 50 éve folyamatosan működik és mint ilyen szerintem ma már a Felvidék egyik legidősebb, vagy legöregebb lapjának számít. Mivel, hogy 50 év eltelt, jött az ötlet Hacsi Attilától, az egyik majdnem alapító szerkesztőtől, aki 69-től dolgozott a lapnál, hogy válogassunk az elmúlt 50 esztendő anyagaiból egy kötetre valót" - mondta a könyv bemutatója előtt Juhász Dósa János, a Gömöri Hírlap jelenlegi főszerkesztője.

A Gömöri Hírlap munkatársainak ünnepi fogadása a rimaszombati Városházán
A Gömöri Hírlap munkatársainak ünnepi fogadása a rimaszombati Városházán

A szerkesztők a mintegy 400 oldalon a színes hírek és tudósítások mellett, interjúkat, elemző írásokat, riportokat, de helytörténeti szempontból is sok érdekes írást próbáltak összeválogatni a kötetbe. Megemlékeznek neves évfordulókról, Rimaszombat, a járás és a megye jeles alkotóiról, személyiségeiről.

Az „Így írtuk mi a Gömöri Hírlapot“ c. antológián kívül az est folyamán további három kötet bemutatására is sor került. Farkas Ottó, Ádám Zita és Danyi Zoltán saját kiadványaikat mutatták be.

"Végtelenül jó dolog az, hogy tájékozott legyen az ember, hogy naprakészen tudja, hogy mi újság van a városban, végtelenül szükségesnek és nagyon fontosnak tartom a Gömöri Hírlapot. Azért is beszélek haza, mert gömöri vagyok és gömöri az identitásom és azért is mondom, hogy szeretni kell a hazait, becsülni kell, mert ha mi nem becsüljük, nem szeretjük, akkor ugyan ki? – Ez a lap nekünk íródik" - értékelt a könyvbemutatón Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke.

A lap megjelenésének 50. évfordulója alkalmából nemrégiben ünnepi fogadást is tartottak a rimaszombati Városházán, ahol Šimko József polgármester köszöntötte a korábbi és jelenlegi szerkesztőket, munkatársakat, kiemelve, hogy a városnak és a régiónak szüksége van a Gömöri Hírlapra, s további 50 évet kívánt a lapnak.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2018/24. számában.

img_4137.jpg
Galéria
+7 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.