Értékeink tárháza

Nemcsak a gyűjtés nélkülözhetetlen, az is elengedhetetlen, hogy a felgyűjtött adatok mindenki számára hozzáférhetővé váljanak, hogy azokat felhasználva, műsorokba vagy további publikációkba beépítve tovább éljen tájainkon a magyar kultúrkincs. Az értékek valamikori és mai gyűjtéséről, ennek gyakorlati kérdéseiről Huszár Lászlóval, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatójával beszélgettünk, aki maga is nagy szerepet vállal a Felvidéki Értéktár Bizottság munkájában.

A megalakulást követően számos hagyományőrző csoport alakult a Csemadok égisze alatt. Abban a rendszerben nem is lehetett máshogy szerveződni, csak egy magyar kisebbségi szervezet alakulhatott meg, ez lett 1949-ben a Csemadok. Azok az emberek, akik akkor ott indultak, így Takács András, Ág Tibor, vagy Méry Margit és a többiek, már 1950-ben kinn voltak a Zoboralján gyűjteni. Az amatőr együtteseknek gyűjtötték össze azt a hagyományt, ami még akkor elérhető volt. Az első hivatásos együttesünk, a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (a NÉPES) megalakulásakor már volt elég anyagunk a munkájukhoz. Az énekelt népzene gyűjtése Ág Tibor nevéhez fűződik, aki folyamatosan, egész életében gyűjtötte a felvidéki népdalokat. A feldolgozás módszertani-szakmai részét a magyarországi szakintézményekben tanulmányozta, és azt alkalmazta. Ezeket a népdalokat ajánlották a később megalakult népdalköröknek. A néptánc vonalán Takács András végezte az első gyűjtéseket, magyarországi szakemberekkel, például Martin Györggyel együttműködve.

1968-ban, amikor elindult a Tavaszi szél, már szép alapok álltak a rendelkezésre. A gyűjtések tovább folytatódtak a hetvenes évektől működő nyári néprajzi szemináriumokkal, amelyek közül többön magam is részt vettem. Mindig segítette munkánkat egy-két magyarországi szakember, nekem Martin Györggyel, Tinkával volt szerencsém együtt dolgozni. A felgyűjtött anyag különböző népzenei és néptánckiadványokban jelent meg. Ág Tibornak köszönhetően 1993-ban kezdett el működni a dunaszerdahelyi területi választmány szervezeti egységeként a Népzenei Munkaközösség, a népzenei mozgalom módszertani segítésére. Akkor került Dunaszerdahelyre az Ág Tibor által összeállított népzenei gyűjtések törzsanyaga. Az első kiadványunk a Vígan zengjetek citerák című betlehemezés-gyűjtés volt, amivel tulajdonképpen elindult Tibor bácsi népdalainak kiadása. Az összes publikációjának a felét mi adtuk ki.

2005-ben indítottuk el az első honlapot, és 2006-ban már elkezdtük a népzenei adatbázist feltölteni. Ez a legrégibb adatbázisunk, és ahogy az idő telt és a helyzetek változtak, különböző közművelődési és egyéb formák alakultak ki itt és Magyarországon is. Bővültek az azadatbázisaink, de leginkább abból válogattunk, ami a Csemadok megalakulása óta összegyűlt. Így jött össze 30 adatbázis. Beszkenneltük a régi néptánckiadványokat, feldolgoztuk, s ezeket mind beraktuk a publikációs adatbázisunkba. Ez annyira kibővült, hogy a jelen pillanatban 30 ezer felett vagyunk a különböző adatokkal a különböző adatbázisokban. A google statisztikájából kiolvasható, hogy honnan és mit kerestek adatbázisunkban leginkább az emberek. A zenei és a szöveges gyűjtések, vagy a Gágyor József által felgyűjtött népi játékok járnak az élen, ezeket nyitja meg a legtöbb érdeklődő. 2013-ban felújítottuk a honlapot, azóta folyamatosak az új feltöltések.

2012-ben Magyarországon megalakult a Hungarikum Bizottság. Hatályba lépett a hungarikumokról szóló törvény, amelynek 2015-ös módosítása lehetővé tette a külhoni értéktárbizottságok létrehozását is. 2015. október 22-én, féléves előkészítő munka után megalakult a Felvidéki Értéktár Bizottság, amelynek adminisztrátora, kezelője a dunaszerdahelyi székhelyű Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet lett.

2016 januárjától kezdtek megalakulni a különböző helyi és területi értéktárbizottságok. Pillanatnyilag 47 van, de ez bővülhet. Hogy mi az érték, azt nem mi döntjük el. Nekünk egy regisztrációs, módszertani szerepünk van, a 47 települési és tájegységi értéktárbizottságból bejövő adatokból hozzuk létre az adatbázist, amely nagyon sokrétű. A népzenei, néptáncos, illetve a szövegfolklórtól kezdve a felvidéki emlékhelyeken át a neves személyiségekig sok-sok adatot rendszereztünk. Kiterjedt hang-, kép- és videótárral is rendelkezünk. A települési és területi értéktárbizottságok kialakítása regisztrációhoz és két jogi személyhez kötött. Helyi szinten ők döntik el, mit tartanak értéknek, mit regisztrálhatnak a rendszerben. Az adott érték tájegységi, felvidéki vagy esetleg az összmagyar értéktárba való felvételéről már szakemberek döntenek.

Az adatok begyűjtését pályázatok kiírásával is ösztönözzük. Pillanatnyilag több programot is meghirdettünk annak érdekében, hogy minél több helyi érték kerüljön be az adattárba. Az első pályázati felhívás a Településeink értékei 2019, amelynek futamideje 2018. október 30. – 2019. január 30. A pályázat célja a felvidéki magyar nemzeti és helyi értékek felfedezése, regisztrálása, dokumentálása, rendszerezése és megismertetése a közösséggel. A következő egy háromnapos ingyenes képzés, amely november 16-ától 18-áig valósul meg Dunaszerdahelyen. Itt a résztvevők az értékfeltárással kapcsolatos alapvető elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhetnek, amelyek alkalmazásával képessé válnak ennek a munkának az önálló végzésére. A jelentkezési határidő november 10. Iskolások számára is meghirdettünk egy versenyt. A Négy határon át című interaktív, honismereti, többfordulós, Kárpát-medencei vetélkedő célja a külhoni értékek megismertetése és őrzése, valamint az értéktárak bővítése. Első fordulója november 12-én indul. Mindezekről részletes információkat a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet honlapján találnak az érdeklődők, ahol az egész adatbázis is megtalálható.

Megjelent a Magyar7 című hetilap 2018/26. számában.