Emlékezés Bethlen István grófra
Az orosz főváros egyik híres műemlék-együttese, a Donszkoj kolostor tőszomszédságában található az a temető, ahol tömegsír rejti a sztálini belügyminisztérium, az NKVD számos neves és névtelen áldozatát. E sírba fektették a két világháború közötti Magyarország legtehetségesebbnek tekintett konzervatív politikusát, Bethlen Istvánt (1874–1946), aki 1921–31 között a kormány élén állott.
Bethlen gróf régi arisztokrata család sarjaként fiatalon kapcsolódott be a politikába, 1901-ben – liberális színekben – már honatyaként vonult be az Országházba. 1919-ben aktív politikai szerepet vállalt a Tanácsköztársaság megdöntésében, ő képviselte a bécsi ellenforradalmi komitéban a Horthy Miklós gyakorlati vezetésével megalakult szegedi kormányt. Miniszterelnökké választását követő egyik első törvényjavaslata – IV. Károly elvetélt puccskísérletei után – a Habsburg-ház trónfosztására vonatkozott.
Ugyanakkor mindent elkövetett a feudális kiváltságok megőrzéséért és a nagytőke helyzetének megszilárdításáért. Trianon személyében is érintette (erdélyi birtokai román fennhatóság alá kerültek), a kialakult állapotokat azonban józan fejjel mérlegelte. Elsősorban a belpolitikai helyzet megszilárdításával, ügyes kompromisszumokkal, nemzetközi területen pedig aktív diplomáciával igyekezett az ország helyzetén javítani. Miniszterelnöksége idején vették fel Magyarországot a Népszövetségbe, az ENSZ elődjébe.
A Bethlen-korszak politikai és gazdasági eredményeit az 1929-ben kitört világválság nagy részben megsemmisítette. A gróf lemondott miniszterelnökségéről – közéleti súlyát azonban megőrizte. Tekintélyét erősítette, hogy szembeszállt az erősödő jobboldali radikalizmussal. Az angolszász orientáció markáns személyisége volt 1943–44-ben, amit sem az országot 1944-ben megszálló németek, sem az őket kiverő szovjetek nem felejtettek el.
Bethlen István a náci megszállás alatt illegalitásba vonult, ám a szovjet belügyi alakulatok elől már nem tudott elrejtőzni. Elfogták, Moszkvába vitték, és ott élete végéig börtönben tartották. Halála időpontja sokáig bizonytalan volt, a mára elfogadott dátum: 1946. október 5-e, akkor hunyt el a Butirszkaja börtön kórházában, nagybetegen.
A KGB irattárában 1993-ban fellelt dokumentumokból derült ki, hogy a moszkvai Donszkoj kolostor melletti temetőben, a politikai elnyomás áldozatainak egyik tömegsírjában találhatók Bethlen István maradványai. Hamvait 1994-ben szállították haza, és itt temették el, de a számos névtelen vagy azonosított lengyel, orosz, német, osztrák vagy japán politikai, illetve hadifogoly sírköve mellett az egykori magyar kormányfő emlékét is márvány síremlék őrzi a Donszkojban.
Gróf Bethlen Istvánról 2011 őszén immár másodízben emlékeztek meg Moszkvában, a politikai megtorlások áldozatainak oroszországi emléknapja alkalmából. A síremlék előtt magyar és orosz történészek, levéltárosok, a magyar kultúra barátai hajtottak fejet.
