Elhunyt É. Kovács László
Századik életévében elhunyt Gömörszőlős szülötte, egykori polgármestere, É. Kovács László festőművész, néprajzkutató, a Magyar Kultúra Lovagja. Halálhírét a Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület közölte vasárnap este közösségi oldalán.
É. Kovács László volt a Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület alapítója, s annak elnöke több évtizeden keresztül. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének kitüntetettje, Magyar Örökség Díjas alkotó, Gömör kiválósága és patriótája tavasszal ünnepelte 99. születésnapját.
Temetésére július 26-án, kedden délelőtt 10 órakor kerül sor. A család kérése, hogy, aki jelen szeretne lenni, csak egy szál virággal búcsúzzon el tőle.
Életútjának szinte minden jelentős állomása szülőhelyéhez kötődik. Itt vált belőle széles látókörű értelmiségi, múltját kereső falukutató, érzékeny művész. Elsődleges szerepe volt a Tompa Mihály Emlékmúzeum létrehozásában és a papköltő munkásságának kutatásában. A Pro Gömör, a Notitia Hungaria Emlékérem és még számtalan más kitüntetés tulajdonosa, a Magyar Kultúra Lovagja.
Gömörszőlősön született 1923. március 21-én. Elemi iskoláit helyben végezte, szívesen rajzolgatott, és próbálkozott a festészettel is. Faragó Gábor tanító és Ablonczy László református lelkész támogatásával 17 évesen került a Sárospataki Népfőiskolára. A néprajzi elkötelezettségét dr. Újszászi Kálmán faluszemináriumának és a Gömört kedvelő Muharay Elemér ráhatásának köszönheti. Ott látta át igazán, hogy a falunak nemzetfenntartó szerepe van.
1944-ben besorozták katonának, majd három és fél évet orosz hadifogságban töltött. Hazatérte után az ózdi vasgyárban dolgozott, később Gömörszőlős és Kelemér közigazgatásának vezetője volt, de mivel nem felelt meg a rákosista kor elvárásainak, a lecsukást megelőzendő száműzetésben élt néhány évig egy baranyai kistelepülésen. Visszatérte után nyugdíjazásáig Ózdon dolgozott a gyárban.
Az 50-es évek végén megvalósult egy nagy álma, amikor 1959-ben megalakult a Tompa Mihály Emlékbizottság, amely aztán kiemelkedő szerepet játszott a gömöri térség kulturális életében. Később fontos szerepe volt a putnoki Gömöri Múzeum létrehozásában – amelyet egy éven át irányított – és a gömörszőlősi állandó néprajzi kiállítások, tárlatok életre keltésében. Hihetetlen energiával működtette az általa vezetett köröket, családjának neve régóta összefonódik Gömörszőlőssel.
Az egykori iskola épületében 1977-ben nyitották meg a kisgalériát, amelyben neves művészek és amatőr alkotók időszakos kiállításai láthatók. Itt kapott helyet a Tompa-emlékkönyvtár is. A Néprajzi Gyűjtemény a környék egykori mindennapi életének eszközeit őrzi a szőttesektől a fazekasságon át a bútorokig.
A honismereti és művészeti értékek gyűjtése mellett fogott a kezébe ecsetet, hogy a festővásznon is megörökítse Gömörszőlős természeti és építészeti szépségeit. Máskor grafikákon tette ugyanezt. Gyermekkorától ragaszkodott a száz lelket számláló kistelepüléshez, annak zárt világához, ami kimeríthetetlen tára gyűjtéseinek. Meghívott tagja az Irodalmi és Néprajzi Társaságnak, és megálmodója, kezdeményezője a Gömöri Nyár rendezvénysorozatnak, amelynek része egy képzőművész alkotótábor is. Több honismereti körrel tartott fenn szoros kapcsolatot, munkájához komoly segítséget kapott családjától. A rendszerváltozás után 1990-ben megválasztották a falu polgármesterének, ezt a tisztséget négy éven át töltötte be.
