2026. augusztus 10., 11:54

Elhunyt az értékgyűjtő- és őrző, sokoldalú kultúrmunkás, Zsok Gizella

Augusztus 7-én egy budapesti kórházban, 67 évesen elhunyt Zsok Gizella könyvtáros, művelődésszervező, aki egy Bátorkeszin élő család sarjaként, a párkányi kórházban született. Sokrétű tevékenysége során több tisztséget is ellátott. Igazgatóként állt a Komáromi Városi TV, majd a Komáromi Járási Könyvtár élén. A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének aktív alelnökeként szintén munkálkodott, a szülőfalujába való hazatérése után pedig a Pro Futuro Villa Kezw Polgári Társulás alapító elnökeként az ottani helytörténeti értékek összegyűjtéséből vállalt oroszlánrészt. Az utóbbi években ideje javarészét egy beteg budapesti rokona gondozásával töltötte.     

Elhunyt az értékgyűjtő- és őrző, sokoldalú kultúrmunkás, Zsok Gizella
Több területen, odaadóan munkálkodott
Fotó: Facebook

Gizike 1983-ban könyvtáros - művelődésszervezőként diplomázott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd Bátorkeszire könyvtárában lelkes, ötletgazdag könyvtárosként dolgozott. Később a Komáromi járás 1945 utáni kultúréletével kapcsolatos anyagot gyűjtötte össze és dolgozta fel. Majd három évig a Komáromi Járási Hivatal kulturális osztályán szakfelügyelőjeként koordinálta a könyvtárak, falusi krónikák, múzeumok tevékenységét.

Aztán az 1989-es rendszerváltás kissé más területre vitte őt: egy évig a több évtized után újrainduló Komáromi Lapok szerkesztőségét „mindenes” szerkesztőségi titkárként erősítette, majd három évig a műemlékvédelem területén is kipróbálta magát a Szlovák Műemlékvédelmi Intézet komáromi irodájában. A népi építészet, emlékművek, történelmi parkok, ingó műemlékek és a zsidó kultúra emlékei tartoztak hozzá. Aztán útja a Komáromi Városi Hivatalba vezetett, ahol a kulturális osztály, majd a polgármester titkárság vezetőjeként tette a dolgát. 1997 őszén pedig az újonnan induló Komáromi Városi Televízió igazgatójává nevezték ki őt.

A változatosságot kedvelő kultúrmunkás 1999 nyarán a Komáromi Járási Könyvtárba került igazgatóként, s e poszton hét mozgalmas esztendőt töltött. Munkatársai az emberséges hozzáállása, szerénysége miatt is nagyon szerették őt. Az akkoriban alapított Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének aktív vezetőségi tagjaként, alelnökeként a magyarországi, főleg a Duna túloldalán tevékenykedő kollégáival is együttműködött. Ennek köszönhetően a felvidéki könyvtárosok szakmai továbbképzéseken vehettek részt az anyaországban, valamint évente több közös rendezvényük is megvalósult. A túlparti kollégái, illetve egyes alapítványok az általa irányított könyvtár állománygyarapításban is nagy segítségükre voltak. Az intézmény akkoriban – kezdeményezésére, a Nyitra Megyei Önkormányzat támogatásával – vette fel Szinnyei József nevét.

Munkájával kiérdemelte és 2002-ben megkapta a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) emlékérmet, 2005-ben a Kultúraközvetítő Társaság Fehér rózsa díját, majd 2008-ban a Komáromi Zsidó Hitközség Kehila Haver-díját.

Miután 2006 tavaszán távozott a könyvtárból, fordítóként és idegenvezetőként is dolgozott. Az idős édesanyja halála után Komáromból hazatért Bátorkeszire, ahol 2014-bern többedmagával együtt megalapította a Pro Futuro Villa Kezw Polgári Társulást, melynek elnöke lett. A község történelmével, hagyományaival, néprajzával foglalkozott, kezdeményezte a helytörténeti értékek összegyűjtését, aminek a végleges rendszerezésében az egészségi állapota megromlása gátolta meg őt. Közben a falu kulturális és társadalmi életébe is bekapcsolódott, például kiállításokat rendezett, szorgalmazta emléktábla elhelyezését a helyi zsinagóga falán, s az említett polgári társulás facebookos oldalán méltó módon elbúcsúztatta annak elhunyt tagjait. Az élete utolsó éveiben egy beteg rokonát gondozta Budapesten, ahol véletlenül találkoztunk. Akkor még nem sejtettem, hogy utoljára....

Miután a hétvégén értesültünk a lesújtó halálhíréről, Labancz Roland, Bátorkeszi polgármestere azt megerősítette, s elmondta, hogy a 67 éves Zsok Gizella pénteken, onkológiai betegség következtében, egy budapesti kórházban hunyt el. Temetésének időpontjáról a rokonai még egyeztetnek, de vélhetően Bátorkeszin helyezik őt örök nyugalomra. Egyúttal kifejezte reményét, hogy miután ő már beteljesítette küldetését, lesz egy másik tettre kész helyi értékőrző, aki majd a hagyatékát tovább viszi, s a helytörténeti gyűjteményt rendszerezi. Gizike, mindent köszönünk, az olvasóink nevében is részvétünk a hozzátartozóidnak, nyugodj békében! 

Megosztás
Címkék