Egyedi időutazás a magyar királyok és szentek korába
Aki tartalmasan szeretné tölteni a hétfői államünnep miatt háromnaposra bővült „hosszú hétvégét“, annak érdemes ellátogatnia az egykori koronázóvárosba, Székesfehérvárra. A jubileumi X. Koronázási Szertartásjáték és a tetszetősen felújított Aranybulla-emlékmű után ez alkalommal a Szent István Király Múzeum idei, nagy érdeklődésnek örvendő újdonságát, a Királyok és szentek – az Árpádok kora című kiállítást ajánlom az olvasók figyelmébe.
„A kiállítás arra tesz kísérletet, hogy főbb vonalaiban bemutassa a középkori Európa egyik legnagyobb sikertörténetének számító Árpád-kor sokszínű történelmi, régészeti, valamint szellemi-kulturális emlékeit. A korszakhoz köthető, bámulatosan gazdag hagyaték egy jelentős része Európa különböző területein szóródott szét, amelyek közül több most újra visszatért Magyarországra. Utunkon királyok és szentek kísérnek minket. Tartson velünk!“ – olvashatók a kedvesen invitáló sorok a mutatós és „beszédes” tárlat egyik kísérő kiadványában.
A Fő utcai Szent István Király Múzeum csodálatosan felújított és új épületszárnnyal kibővített rendházában a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közreműködésével állították össze az egyedi anyagot. A magyarországi viszonylatban is különleges kiállítás több mint tíz ország közel 700 felbecsülhetetlen értékű Árpád-kori kincsét mutatja be egy helyen. A nagy érdeklődés miatt az eredetileg március 18 – június 15. közti időszakra tervezett nyitvatartását augusztus 31-ig meghosszabbították.
A magyar államiság korai évszázadaitól, az Árpád-kortól mindmáig fennmaradt tárgyi anyagot eddig legteljesebben bemutató gyűjtemény a lehető legméltóbb helyszínre, a „Királyok városába“ került. Egyebek mellett olyan különlegességet tár a látogatók elé, mint Szent István kardja, amely Prágából érkezett Székesfehérvárra – hajdanán Szent István jegyesének, Gizellának a hozományaként kerülhetett Magyarországra. Továbbá a feltehetően a 13. század közepén keletkezett Ómagyar Mária-siralom, továbbá egy Árpád-kori eskükereszt és egy kettős kereszttel ellátott kora Árpád-kori magyar zászló, valamint Lehel kürtje, illetve a koronázási palást 1613-ban készült másolata. Ez utóbbit Pannonhalmáról vitték Magyarország egykori fővárosába.
Ugyancsak érdemes időzni az Árpád-házi szenteket, a honfoglalás kori aranyleleteket, fegyvereket, tarsolyokat, edényeket, ékszereket, harangokat, térképeket, illetve a liturgia tárgyait és a régi települések mezőgazdaságát, kézművességét bemutató ritkaságok között is, amelyekről a tárlatvezetőknek köszönhetően is sok érdekességet megtudhatunk. Aki pedig jegyet vált(ott) a pénteken, szombaton és vasárnap este látható X. Koronázási Szertartásjátékra, az a Vörösmarty Színházzal való együttműködésnek köszönhetően, ingyenesen tekintheti meg az ismertetett kiállítást. További információk a www.arpadok.hu és a www.szikm.hu oldalon találhatók.
