2021. december 29., 12:06

Egy év, azaz hat hónap - a MÁNE 2021-es évének értékelése

Mint a legtöbb kulturális társulat életét, a Magyar Állami Népi Együttes mindennapjait is megváltoztatta a járvány. Mihályi Gábor együttesvezető és Tucsni Anna kulturális menedzser mégis eredményesnek ítéli az elmúlt időszakot.

Magyar Állami Népi Együttes
Fotó: Dusa Gábor

(M.G.) Az év végén általában a szépre emlékezünk, de ne felejtsük el, minden ember hétköznapi életét megváltoztatta a járvány, s a saját családi életemben is feszültségekhez vezetett. Nehéz volt megfelelni a saját magunk számára szabott rendnek, de túléltük. Ugyanez vonatkozik az Együttesre is. A társulat átoltottsága nagyon jó, így hál’Istennek, kevesen betegedtek meg. Talán egyetlen egy táncosunknál volt olyan szövődmény, ami akár a további pályáját is veszélyeztethette volna. Májustól került munkánk a megszokott kerékvágásba.

Terveinkben 2021-et tekintettük az ünnepi évadnak, de a féléves csúszás miatt a hátrányból próbáltunk előnyt kovácsolni: így 2022. május 20-áig hosszabbítottuk meg a jubileumi évet.

Május azért is fontos számunkra, mert 1951. május 14-én mutatkozott be először az Együttes önálló műsorral a Városi Színházban. Amit tehát nem sikerült maradéktalanul megvalósítani ebben az évben, azt még jövőre pótolhatjuk, s egy szép kerek hetvenéves évfordulóra tekinthetünk vissza.

(T.A.) A Covid-időszak legfőbb eredményének tekintem, hogy megtanultuk az online kommunikáció minden csínját-bínját. Rendeztük sorainkat, s a passzív időszakot is ki tudtuk használni. Ha az előadásokat vesszük számba, számos programunk maradt el, egy részüket viszont online pótolni tudtuk. Nyáron újult erővel vetettük bele magunkat az előadások szervezésébe.

Magyar Állami Népi Együttes
Fotó:  Patyi Zsófia

(M.G.) Terveink szerint egy hetvenéves – kiterjedt repertoárral rendelkező Együttesről – kívántunk méltó képet nyújtani. A jelenkor állt a fókuszban, ami azért reflektált a múltra is. Ennek megvalósítása érdekében változatos, több síkú programmal álltunk a közönség elé. Némi büszkeséggel említhetem a Szegedi Szabadtéri Játékokon színpadra állított Tánc-Ünnep című produkciót, aminek táncos és zenei szövete is méltán reprezentálta a hét évtizedünket, de már a jövő felé is tekintett. Rábai Miklós koreográfiái ugyanúgy megjelentek a színen, mint az én „táncírásaim”. A zenei vonalról, a Szolnoki Szimfonikusokról, a Szent Efrém Férfikarról, Ferenczi Györgyről és az 1ső Pesti Rackákról, valamint Lajkó Félixről is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni.  Két évtized után tértünk vissza a Tisza-parti városba, zsúfolt ház előtt játszhattunk, a közönség felállva ünnepelt minket. A siker fényében méltán adtuk korábban az előadás alcímét: „Parádé a csillagok alatt”. A másik emlékezetes évforduló: a Naplegenda bemutatójának huszadik évfordulóját ünnepelhettük. Ez az előadás – az Ecseri lakodalmas mellett –két évtizedet élt meg, és legtöbbet volt a repertoáron. A jeles évfordulót a Tokaj Fesztiválkatlanban tartottuk meg azzal a kiegészítéssel, hogy egyes részeihez élőzene is társult. A koronavírus majdnem megakadályozta a jelenkor egyik legkedvesebb műsorának az Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz című, Tamási Áron műve nyomán készült darab bemutatóját.

Három nekifutás után került színre, s az eddigi visszajelzések alapján meggyőződhettem arról, hogy nagyon helyes volt járatlan útra lépni, de az Együttes tehetségét bizonyítja, hogy az „ismeretlen ösvény” akadályait is biztosan győzte le.

Ne feledjük, színészi képességeket igénylő szövegmondást kívánt meg a darab, aminek a szereplők profi módon tettek eleget. A rendkívül aktuális táncszínházi előadás mindazokat az értékeket, amit Tamási Áron sugall – szóljon ez a hagyományról, a szerelemről, a mindenek feletti életigenlésről – megőrizte, s kiegészítette a mi XXI. századi világképünkkel.

Magyar Állami Népi Együttes
Fotó:  Alban Hefti

(T.A.) A Szegedi Szabadtéri Játékok azért volt számunkra emlékezetes feladat, mivel bemutató és vidéki vendégjáték is volt egyben.

Visszatekintve a megmérettetésre, állíthatom, hogy a menedzsment-szervező team kiválóan vizsgázott. Nagyon jól tudtunk csapatként dolgozni, s összehangolni a feladatokat. Az Együttes művészi munkáját támogathattuk, hogy a bemutató mind képi-, mind hangzásvilágában hibátlan lehessen, s a próbák is zavartalanul folyhassanak.

Ebben természetesen a szegedi fesztiválszervezők is hathatós segítséget nyújtottak, így a közönség egy emlékezetes bemutatónak lehetett részese. A közmédia is közvetítette a premiert, így a fesztivál háromezres közönsége mellett a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar tévénézők is osztozhattak örömünkben. A sikerek nyomán a szegedi bemutató folytatását tervezzük, hiszen az országban számos fesztiválhelyszín is alkalmas a Tánc-Ünnep előadására. Miután a Naplegenda forgalmazása a Tom Tom Stúdióval közös, így a Tokaj Fesztiválkatlanban partnerünk a szervezés oroszlánrészét magára vállalta. Kilépve kishazánkból, szívesen emlékszem vissza az erdélyi turnéra, amivel az előző évi elmaradt fellépéseinket pótolhattuk. Szentegyházán, a Gábor Áron Művelődési Házban debütáltunk, másnap a Társulat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban állt színpadra, a körút szeptember 11-én a  Székelyudvarhely Sportcsarnokban, teljes teltházzal ért véget.

(M.G.) Két évre tekinthet vissza a Magyar Állami Népi Együttes fiatal, kreatív és dinamikus menedzsment csapata. Meggyőződésem, hogy tagjai nemcsak magyarországi, hanem nemzetközi összehasonlításban is megállják helyüket, s hathatós módon támogatják művészi munkánkat. Velük kapcsolatban szólnom kell az Együttes brandépítő projektjéről, aminek vezéregyénisége Anna.

Az év legjelentősebb eseményének a strasbourgi fellépésünk bizonyult: a bemutatkozás kiváló lehetőséget adott a Magyarországról alkotott reális kép kialakítására.

Hosszú évek óta ápolunk kiváló kapcsolatot a Külügymisztériummal, és mivel vezetői tisztán látják a kulturális diplomácia eredményességét, ezért partnerünk különleges státusszal tisztelt meg minket. Ennek része volt fellépésünk a Rajna-parti városban az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának magyar elnökségét kísérő kulturális programsorozaton, ami 2021. november 16-án a Körtánc című előadással zárult. Rusz Harry Alex Magyarország Európa Tanács Melletti Állandó Képviseletének vezetője egy értékes kulturális előadással kívánta megköszönni diplomatatársainak a közös munkát, s személyes kérése volt szerepeltetésünk. A magyar elnökség tematikájának fókuszában a nemzeti kisebbségek témaköre állt, ahogyan az előadás is ezt a tematikát dolgozza fel.

Nagy örömmel tettünk eleget a felkérésnek, hiszen hosszú évek óta – a Szent István-i Magyarország elszakított területeinek évezredes hagyományait górcső alá véve – készítünk antológiákat.

Az előadás végén a közönség felállva tapsolta meg a művészeket, és az előadást követő fogadáson is sokan gratuláltak. A szerb származású nagykövet úr a Szeged melletti Deszken született, s mivel a KOLO együttes is velünk utazott, a fogadáson személyesen vezette a körtáncot.

(T.A.) Az ezerkétszáz főt befogadó Palais de la musique et des congrès-ban, teltház előtt rendezték a műsort. Az előadást félévig készítettük elő, s nagyon sok segítséget kaptunk a kinti partnerektől. A szervezés során figyelembe kellett venni, hogy nem egy színházteremben, hanem egy kongresszusi központban lépünk fel, így a műszaki munkatársakra különleges feladat hárult. Munkájukat dicséri, hogy mire megérkeztünk, zavartalanul végezhettük a hangbeállást és kezdhettük el a próbát. A járványhelyzetre tekintettel természetesen meg kellett felelnünk az egészségügyi előírásoknak. Busszal indultunk útnak, így az Együttes mozgásának koordinálása is egyszerűbb volt. Egy napot töltöttünk kint Strasbourgban, s a próba mellé szabad programot is beiktattunk.

Magyar Állami Népi Együttes
Fotó:  Jekken Péter

(M.G.) A karácsonyi ünnepkörből az Együttes is kiveszi részét: a Csodaváró betlehemes című előadással készültünk. Három évvel ezelőtt tűztük műsorra az összeállítást, amikor a Müpa a Magyar Állami Népi Együttest választotta az évad együttesének. Az elismerés feladattal is járt, hiszen három előadást kellett színpadra állítanunk egy év leforgása alatt. Ennek a „termése” lett a Liszt-mozaikok, az Ezerarcú Délvidék és a Csodaváró betlehemes. Az utóbbi igazi adventi csemegeként vonzza a közönséget, s színesíti a Diótörő-központú karácsonyi műsorpalettát. Szerethető darab, látványos és méltó hagyományainkhoz és a karácsony szelleméhez. Idén négy alkalommal léptünk fel a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében, s a program népszerűségét jellemzi, hogy minden előadást táblás ház előtt játszottunk.

Minden kedves Olvasónak boldog új esztendőt kíván a Magyar Állami Népi Együttes társulata!

Megosztás
Címkék