Csallóközi látogatók is élvezték a 20. Matyó Húsvétot - KÉPEKKEL
Matyóföld szívében, Mezőkövesden április 9-10-én huszadik alkalommal tartották meg az UNESCO szellemi örökség részét képező Matyó Húsvétot. Népművészeti és interaktív foglalkozások garmadájával, kirakodóvásárral, valamint alkotó- és emlékházakba, múzeumokba várták az érdeklődőket, köztük a Komáromi járásból két utazási iroda szervezésében érkezőket is...
Bár Mezőkövesd csupán 17 ezer lakosú település a Bükkalja és az Alföld találkozásánál, ám a gazdag matyó népművészeti kincsének és a zsongó kulturális életének köszönhetően európai, sőt, világhírnevet szerzett magának. A településnek 1464-ben városi rangot adományozott Mátyás király.
A helység arculatában, szerkezetében és építészetében a mezőgazdasági, fejlett ipari és nem utolsósorban a kulturális-turisztikai jegyek egyaránt tükröződnek. Felettébb örvendetes, hogy az elődeik és a jelenleg ott élők vallásos lelkületét hirdetik a város templomai, s az őseik iránt érzett tiszteletük jele a múzeumok, gyűjtemények gazdag tárháza. Mivel a néphagyományok továbbéltetéséből a gyermekek és ifjak is kiveszik a részüket, ezért e mezőváros jelene és jövője okán is méltán lehet büszke, bizakodó.
A húsvéthétfői vizitünk során Hadas városrész színpadán vérpezsdítő népművészeti műsort adott a híres Matyó Néptáncegyüttes, a Százrózsás Néptáncegyüttes, a Matyó Népi Együttes, a Matyó Nagymama Klub, a Pöttöm és a Ragyogó gyermekcsoport. Nekik köszönhetően jobban megismerhettük a térségre jellemző kulturális örökséget, néphagyományokat és a gyönyörű színpompás viseleteket is.
A beöltözött matyó családok aprajának és nagyjának fellépésén kívül a Népi Művészetek Háza előtt hagyományos vödrös locsolkodásnak is szemtanúi lehettek a látogatók. Akik az időnként csapadékosra forduló időjárásban megelégedtek Szent Péter locsolásával, a hagyományőrzők vizéből már nem kértek. Akik operettslágerekre vágytak, Hoffman Richárd előadóművész és partnere műsorán, a könnyűzenére (is) szomjazók pedig Vastag Csaba élő koncertjén vigadhattak.
A Hadas a régi településszerkezetét megőrző, skanzen jellegű városrész. A régi, többségében 19. században épített házak jelenleg tájházként, alkotóházként működnek. A látogatók azokban emléktárgyakat, kézműves termékeket is vásárolhatnak, akárcsak a kirakodóvásárban, ahol egyebek mellett a kézműves sajtok, sörök, borok, torkosságok is helyet kaptak.
A húsvéti időszakban minden jelenlevőnek valódi időutazásban lehetett része, miközben ismerkedtek a tulipános motívum- és bútorfestés, mézeskalács- és tűzzománckészítés, szövés-fonás, korongozás stb. kulisszatitkaival, s azok közül párat ki is próbálhattak. Eközben a gyerekek a népi játékokat, a tojásfestést, a húsvéti koszorúkészítést, a retro mese-játékparkot, a babasarkot, az óriásbuborék-fújást élvezhették...
Az ünnep idején az érdeklődőket nyitott ajtókkal várták a múzeumok, emlék- és kiállítóhelyek is. Például a Hadas Látogatóközpontban tudásgyarapító, látványgazdag interaktív kiállítás, a Mezőgazdasági Gépmúzeum udvarán kovácsbemutató, húsvéti állatudvar és -simogató, a Kisjankó Bori Ház udvarán pedig foltvarró kiállítás fogadta a vendégeket.
Kihagyhatatlan programpont volt körbejárni a Matyó Múzeumot, ahol a matyó népélet tárgyakban élő hagyományát tekinthettük meg. Az egykori Korona Szálló műemlék épületében a matyó lakodalmas menet, a hétköznapi matyó viselet, a fotó- és kékfestőműhely, a hajdani parasztházak hagyományos berendezése is megcsodálható volt. A Ma van húsvét napja elnevezésű gyermekfoglalkozások során pedig egyebek mellett díszes tojástartót és papírból kopogtatót készíthettek a kreatív lurkók, akik szívesen festegették a gipszből kiöntött tojásokat is.
Ha valaki a locsoló- és esővízen kívül gyógyvízre is vágyott, ellátogathatott a közkedvelt Zsóry Gyógy- és Strandfürdőbe, amely kénes vizét főleg reumás és ízületi megbetegedések, kopások és női betegségek enyhítésére ajánlják a szakorvosok. Aki mindezt nem hiszi, járjon utána a következő Matyó Húsvéton, hiszen az ünnepi rendezvény jövőre folytatódik!
