Bethlen Gábor-díjat kapott a Csemadok

2011. november 4., 21:01
hirek.sk
BUDAPEST. A Csemadok és Somodi István, a Szárszói Baráti Kör elnöke részesült idén Bethlen Gábor-díjban. Az egykori erdélyi fejedelem nevét viselő alapítvány elismeréseit pénteken adták át a magyar Országgyűlésben.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke felidézve a Csemadok, azaz a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének 1949-es megalakítását, azt mondta, hogy a hatalom mindenekelőtt azzal a céllal szorgalmazta létrehozását, hogy önmaga számára biztosítsa a szlovákiai magyarság politikai ellenőrzését, hogy a szervezet közvetítse a magyar nemzetiségű szlovák állampolgároknak a szlovák kommunista párt határozatait.

"Mi nem azt a szervezetet méltatjuk, amelyiket a Szlovák Kommunista Párt hozott létre, hanem azt, amelyik az alapítói szándékoktól függetlenül elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar kultúra és anyanyelv fennmaradásában, a nemzetiségi elnyomás legkeserűbb éveiben" - fogalmazott. Rámutatott: az egyesület a jogfosztottság évei után pótolhatatlan tevékenységet fejtett ki azáltal, hogy vállalta a magyar kisebbség népművészeti hagyományainak ápolását, közreműködött a magyar iskolák újraindításában, s a párthatalom akarata ellenére gyűjtőhelye lett a szlovákiai magyar kisebbség problémáinak.

Kiemelte, hogy a szervezetnek 2009-ben 431 alapszervezete, 428 művészeti együttese és 57.050 tagja volt. A Csemadok a korábbi évtizedekben szinte mindvégig tartotta magát Bethlen Gábor intelméhez, miszerint a nemzet fennmaradása érdekében nem azt tette, amit szeretett volna, hanem mindig azt, amit az adott körülmények között tenni lehetett, de azt szinte maximális hatékonysággal. Joggal érdemesült tehát a Bethlen Gábor díjra - mutatott rá Lezsák Sándor.

Szintén Bethlen Gábor-díjat kapott Somodi István, a Szárszói Baráti Kör elnöke. Tevékenységét méltatva Bíró Zoltán egyebek között azt mondta, hogy soha nem volt főszereplő sem pártban, sem mozgalomban, csak mindig ott volt, ahol meggyőződése, magyarság iránti elkötelezettsége szerint lennie kellett, és mindig azt tette minden feltűnés nélkül, amit ott és akkor tennie lehetett, azokon az erkölcsi alapokon, amelyeket "a másfélholdas törpebirtokon tengődő család szegényparaszti erkölcse nyújtott".

A történelem mindmáig nem szolgáltatott igazságot a szárszói nemzedéknek és személy szerint Somodi Istvánnak sem - mondta, s azt hangsúlyozta, hogy a díj legyen tisztelgés az egész népi mozgalom előtt.
Az ünnepségen átadták a Márton Áron emlékérmeket is. Az erdélyi püspök élete példájára emlékezve, 1988 óta adományozott emlékéremmel a keresztény magyarság szolgálatában kiemelkedő munkát végző személyeket és intézményeket ismerik el. A Márton Áron-emlékérem kitüntetettje idén P. Szőke János atya.

Tamási Áron-díjat, amellyel az író örökségének ápolóit, a székely szellemiség hírvivőit ismerik el, Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál könyvkiadók kaptak.Teleki Pál-érdemérem kitüntetésben részesült emellett az adai Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, Cservenka Judit rádiós újságíró, szerkesztő, Csirpák Lilli nyelvtanár, a Teleki Pál Emlékbizottság tagja, Mészáros István tudós, oktatástörténész, Péterfy László szobrászművész, és Ujváry Gábor történész, hungarológus.

A szervezet honlapja szerint a Bethlen Gábor Alapítványt 1979-80-ban a magyar szolidaritás hívei hozták létre, s a korabeli kommunista vezetés ellenzése közepette, hat éves küzdelemmel vívták ki működésének hivatalos jóváhagyását. Az új polgári összefogás alapítói Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor voltak.

Az alapítvány - a hazai és a külhoni magyarok áldozatkészsége, munkája révén - anyagi, szellemi támogatásával, díjaival úttörő szerepet vállalt és vállal a nemzeti összetartozás szolgálatában, a közép-európai szellemi együttműködésben, a mai határokon túl élő magyarság hazai megismertetésében, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában. Alapítói, kurátorai közreműködtek a rendszerváltás folyamatában, például a Bibó Emlékkönyv és az 1987 őszi Lakiteleki találkozó megszervezésében, a Magyarságkutató Intézet, az Illyés Közalapítvány, a Duna Televízió és más nemzeti intézmények létrehozásában.