Beíratások – Közösségünk jövője a tét
Részben az alapiskolai beiratkozással kapcsolatos, felelősségteljes szülői döntéstől is függ, hogy milyen létszámban és milyen állapotban lesz majd a felvidéki magyarság a következő népszámlálás idején. Ezért is nagyon fontos, hogy a magyar párt ez idő tájt kiemelt figyelmet szenteljen ennek a kérdésnek.
A. Szabó László is úgy véli, hogy az alapiskolai beiratkozás látszólag csak a 6. életévüket betöltő gyermekek egyéni sorsának kiemelt eseménye, ám múltbeli tapasztalataink egyértelművé teszik, hogy minden egyes szülői elhatározás jelentős hatással van közösségünk egészének a sorsára is.
„Itt dől el ugyanis, hogy a magyar családokban született gyerekek szoros kapcsolatba kerülnek-e őseik kultúrájával és hagyományaival, megismerik-e nemzetük történelmét, és ragaszkodni fognak-e gyökereikhez. Ha a kötődés valamilyen oknál fogva megszakad, nehéz lesz újjáéleszteni ezt a viszonyt. Ezért is hangsúlyozzuk, hogy bölcs, megfontolt döntésekre van szükség“ – szögezte le az MKP alelnöke.
Ugyanakkor úgy véli, nem a rohamszerű kampányok jelentik a legjobb megoldást, sokkal inkább a rendszeres tájékoztatás, illetve felvilágosító tevékenység, a szülőkkel folytatott állandó kapcsolattartás vezethet a kívánt eredményhez. „Ezt a folyamatot pedig közösségeinkben gyakorlatilag már a gyermekek születésekor el kell indítani!“ – hangsúlyozta a továbbiakban, hozzáfűzve: nem a kampányok híve, jobban szereti a céltudatos, következetes és rendszeres munkát.
„Ezért nem csupán egy hónapig kell hangsúlyoznunk, milyen következményekkel jár az alapiskolai beiratkozás. Ez állandó feladat. Ráadásul ez nem kizárólag a politikusok vagy az újságírók kötelessége, hanem a közösség minden tagjának részt kell vállalnia a felvilágosító tevékenységből. Ezzel együtt az is fontos, hogy iskoláinkban kifogástalan, magas szintű oktatómunka folyjon, amely intézményeink legjobb reklámja. Ha a szülő látja, hogy gyermeke számára minden szempontból megfelelő környezet a magyar iskola, egy percig sem fog habozni a döntést illetően“ – magyarázta az oktatáspolitikus.
Az MKP Országos Tanácsa említett nyilatkozatában a felvidéki magyar közösség minden tagját arra kéri, pozitív példák révén próbálják meggyőzni az érintett családokat, hogy iskolaköteles gyermeküknek biztosítsák az anyanyelvi oktatás lehetőségét.
Az oktatásügyi szakember is úgy gondolja, hogy minden régióban számtalan olyan nagy tiszteletnek örvendő, megbecsült személy él és dolgozik, akik a magyar iskolában anyanyelven szerezték meg ismereteik alapjait, majd ezekre építve tudtak saját szakterületükön sikereket elérni.
„Nem csupán azokra a felvidéki diplomásokra gondolok, akik méltán öregbítik alma materük és régiójuk hírnevét, hanem minden olyan egyénre is, aki a közösségépítésből aktívan kiveszi a részét, mert tudatosítja, hogy a gyökértelenség pusztuláshoz vezet. Minden kis településen − de a nagyvárosokban is − elsősorban őket kellene pozitív példaként felmutatni, persze az is jó lenne, ha emellett a pszichológusok és az oktatási szakértők érvelését is meghallanák a szülők, mert gyermekük egészséges fejlődésében jókora törést okozhatnak a nyelvváltással járó nehézségek“ – fejtette ki A. Szabó.
Az MKP alelnöke örvendetesnek nevezte, hogy a Via Nova Ifjúsági Csoportban tevékenykedő fiatalok, akik nagyrészt még csak leendő szülők, fontosnak tartják, hogy a témáról kortársaikkal nemcsak érzelmi kérdésként folytassanak eszmecserét, hanem annak szakmai oldalát is megvilágítsák. „Úgy hiszem, ismét csak a pozitív példák, a hiteles személyek bemutatása révén lehet sikeres az ifjúsági csoport kezdeményezése. Ráadásul ezt a fajta tájékoztatást és útbaigazítást a fiatal szülők talán könnyebben elfogadják a velük korabeliektől. Ezért is örvendetes az ifjú nemzedék szerepvállalása, a fiatalos eszközök, valamint az ifjonti hév és lelkesedés jelenléte“ – összegezte véleményét a Via Nova ICS a szülőkkel személyes találkozásokra épülő Beiratkozási Körútja és kisfilmje kapcsán.
Ahogy arról már portálunkon korábban beszámoltunk, Csallóközcsütörtökön magánvállalkozók fejenként 300 euróval jutalmazzák a magyar alapiskolát választó jövendő elsősöket. A. Szabó azt gondolja, hogy a más településeken élő vállalkozók, illetve civil szervezetek is munkálkodhatnának alapiskoláink jövendő elsősei létszámának a növelése érdekében.
„A szülőkre komoly terhet ró az iskolakezdés, és ez anyagi szempontból is igaz. Így ilyenkor minden segítség elkél. Ha bárki úgy gondolja, hogy lehetőségeihez mérten különböző eszközökkel tudja ösztönözni az iskolaválasztást, ám tegye, hiszen minden bizonnyal megvan rá az oka és a motivációja. Hosszú távon ez akár jó befektetés is lehet“ – tanácsolta az országos alelnök. Azt tartaná azonban jónak, ha „ezt senki se értelmezné a gyerekek megvásárlásaként, mert így hatványozottan érvényesülne a normatív támogatási rendszer legnagyobb hiányossága, amely a lélekszámban és gazdaságilag gyengébb régiókban még nagyobb károkat okozhatna“.
Azt is elárulta, hogy egy értelmes település- és régiófejlesztési rendszer hatékony elemeként viszont el tudja képzelni, hogy a vállalkozók támogatnák a helyi kisiskolákat. „Ez elősegítheti akár a helybeli munkahelyteremtést és a szülőföldön maradást is. Ha ehhez hozzájárul a civil szervezetek aktív munkája, ha rendszeresen közösségépítő rendezvényeket szerveznek, ahol a falu apraja-nagyja megjelenik, akkor az iskolának továbbra is lesz létjogosultsága“ – fogalmazott az alelnök.
Portálunk kérdésére, hogy milyen végeredményre számít az idei beiratkozások után, A. Szabó László elmondta: „Bízom benne, hogy a korábbi évekhez képest nem romlik a magyar iskolába íratott gyerekek aránya és hosszútávon ez is elősegítheti majd fogyásunk megállítását. Az idei beiratkozás egy újabb adalék lesz ahhoz az összképhez, amely magyar közösségünk helyzetéről, erejéről és állapotáról tanúskodik“.
