Bárdos: a magyarságszolgálathoz tettrekész, fiatal fáklyavivőkre van szükség

Jelenleg hány területi választmánnyal, alapszervezettel és taggal működik az 1949-ben alakult Csemadok? Az eltelt időben változtak-e valamelyest a szövetség fő tevékenységi körei?

A Csemadok-nak jelenleg 17 területi választmánya, 492 alapszervezetének pedig több mint 50 500 tagja van. Két társult tagja a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet. Szövetségünknek állandó jelleggel az a feladata, hogy a felvidéki magyarok kulturális és közösségi életét szervezze-segítse. Az eredeti Csemadok-program a közgyűléseken időnként némileg kiegészül-bővül, ám továbbra is az itteni magyarság szolgálatára összpontosít.

Napjainkban adottak-e a szükséges anyagi és egyéb feltételek a Csemadok zökkenőmentes, hatékony működéséhez? Szlovákia adófizető polgáraiként jogos az elvárás, hogy a legjelentősebb hazai magyar kulturális szervezetünk folyamatos állami támogatásban részesüljön. Mit mutat a gyakorlat, mennyire támogatják a programjaikat, vagy a szervezetnek továbbra is magyarországi pályázati pénzekből kell fenntartania magát?

Arról csak álmodunk, hogy végre megfelelő anyagi háttérrel rendelkezzen a Csemadok. Sajnos, ez továbbra is hiányzik, 1996 óta ugyanis a szlovák állami költségvetésből működésünkhöz egyetlen centet sem kapunk! A kormány Kisebbségi Kulturális Alapja által kiírt pályázatokon azonban konkrét programjainkkal részt veszünk. Ennek ellenére egyre több helyi és regionális rendezvényünk van, amelyek megvalósításához az adott térségek Csemadok-elnökségei szereznek szponzori és alapítványi támogatásokat. Szerencsére, magyarországi és uniós pályázatok által pénzeszközökhöz jutunk, valamint az anyaországban működő Bethlen Gábor Alap támogatását is élvezzük, aminek köszönhetően sokrétű tevékenységet tudunk kifejteni.

Jelenleg mi a helyzet a pozsonyi Május 1. téri székházukkal, ma már teljesen megfelelő állapotban van-e az épület, illetve mennyire sikerül rendezvényekkel megtölteni?

A Csemadok-székházat tavaly szintén a Bethlen Gábor Alaptól kapott pályázati pénzekből felújítottuk. A központi épületben levő nagytermet rendbehozattuk, és már az épület külső tatarozási munkálatai is befejeződtek. Örvendetes, hogy valóban pezsgő kulturális élet zajlik a székházban, ahol folyamatosan előadásokat, kiállításokat és további műsorokat rendezünk a pozsonyi magyarság, elsősorban a Csemadok-tagság részére.  

Melyek azok a hagyományos országos kulturális rendezvényeik, amelyek kiemelten fontosak, s amelyekre elnökként legbüszkébb lehet?

Szövetségünknek 30 színvonalas országos, ún. A-kategóriás rendezvénye van, amelyek némelyikét évente, míg a továbbiakat két- vagy háromévente rendezzük meg. Így például 2016-ban 28 országos rendezvényünk volt, illetve még lesz, s azokon kívül számtalan színvonalas helyi és regionális rendezvényünk is külön említést érdemelne. Valamennyi a szívemhez nőtt és nagyon fontos a felvidéki magyarság számára. Az országos rendezvények közül csak egy jubilánst emelnék ki azért, mert az Országos Népművészeti Fesztivált idén immár 50. alkalommal tartottuk meg. Több év után ismét az eredeti helyszínén, Zselízen nagyszerűen sikerült háromnapos fesztivál zajlott. A többi ez évben megvalósított országos rendezvényünk is nagyon jól sikerült – köszönet illeti ezért a szervezőket és az azok iránt érdeklődő közönséget is!

Úgy tűnik, mintha az utóbbi években idehaza és külföldön is egyre jobban megbecsülnék a szövetség, illetve az áldozatkész Csemadok-tagok által végzett sokrétű munkát. Hiszen 2014. augusztus 20-án Külhoni Magyarságért Díjjal, 2015. december 22-én Duna Televíziós Díjjal, nemrég az Európai Parlament egyik legrangosabb elismerésének számító Európai Polgári Díjjal, illetve a részben Csemadok-os munkáért is adományozott Ex Libris Díjjal jutalmazták önöket, s az egyéni díjakat még nem is említettem. Mi mindennek köszönhető ez a korábban nem tapasztalt díjözön?

Megtisztelő, hogy Magyarországon és az Európai Parlamentben is odafigyelnek a munkánkra, s azt megbecsülik. Mindig hangsúlyozom: a több mint 50 ezres tagságunk a helyi és regionális Csemadok-vezetőkkel és az erejüket, idejüket nem sajnáló rendezvényszervezőkkel együtt örülhet az efféle elismeréseknek. Tehát mindnyájunknak köszönhető ez a korábban nem tapasztalt díjözön. Remélem, hogy az Európai Polgári Díj végre a szlovák kormány figyelmét is felhívja a tevékenységünkre, amire a jövőben rendszeres anyagi támogatást kaphatnánk.  

Tisztújításra készülődve adódik a kérdés: ön továbbra is vállalná-e az országos elnöki tisztséget, s ha igen, lesz-e kihívója?

Igen, a jövőben is szívesen irányítanám a Csemadok tevékenységét. Egyelőre úgy tudom, hogy nincs kihívóm, de lehet, hogy a szombati közgyűlésen változik a helyzet. Majd a küldöttek döntik el azt, hogy kik kerülnek be az új országos elnökségbe, amelynek elképzeléseink szerint az eddiginél több tagja lesz.  

A tisztújításon kívül még milyen fő napirendi pontok képezik a szombati kongresszus programját?

A kongresszus feladata lesz a Csemadok-program jelenkorunk követelményei szerinti részleges korszerűsítése, új ötletek nyomán történő kiegészítése. Elsősorban a fiatalokkal és a szórványvidékeken élő magyarsággal való törődésre kívánunk fókuszálni. Ezekkel a feladatkörökkel majd konkrétan egy-egy elnökségi tagot bízunk meg. Továbbá az alapszabályzatunkat illetően is sor kerülhet bizonyos korrekciókra, ha ezt a küldöttek is hozzánk hasonlóan gondolják. Tehát a tisztújítás, a Csemadok-program és az alapszabályzat-módosítás képezi majd a kongresszus fő napirendi pontjait.

A Csemadok jövője szempontjából kardinális kérdés: a különböző szintű elnökségek és a tagság terén biztosított-e a kellő utánpótlás?

Amikor négy évvel ezelőtt átvettem a Csemadok vezetését, célomul tűztem ki a fiatalítást. Ez részben sikerült is, de körünkben még mindig nem annyi a fiatal, mint amennyit kezdetben elképzeltem. Az utánpótlás biztosítását célzó fiatalítást folytatni kell, hiszen a szövetség további magyarságszolgálatához tettrekész, lelkes ifjú fáklyavivőkre van szükség. Olyan fiatalokra, akik ideológiáktól,  párttagságtól, kortól, nemtől és vallási hovatartozástól függetlenül magukénak érzik a Csemadok-programot, és valamit tenni akarnak a különféle táborokra felaprózódó felvidéki magyarságért, annak intergrálódásáért.

Szövetségük és a Magyar Közösség Pártja (MKP) között hagyományosan jó az együttműködés. Hogyan látja az együttműködés lehetőségeit a Csemadok és a Most-Híd között, elképzelhetőnek tartja-e a közeledést?

Kongresszusunkra az MKP és a Híd képviselőit is meghívtuk, mert a Csemadok mindenkivel együtt kíván működni, aki valamiképp jó ügyet akar szolgálni. Ilyen szempontból nem teszünk különbséget a pártok között, hiszen tagságunk soraiban MKP-sok, „hidasok“ és MKDSZ-esek, illetve párton kívüli személyek is vannak. Civil szövetségként elsősorban saját programunk megvalósítását tartjuk fontosnak. Mivel azonban társadalmi és közművelődési szövetségként is működünk, a magyarságot érintő különféle fontos kérdésekben a jövőben is állást kívánunk foglalni.

A rendszerváltás után országszerte sok polgári társulás, kulturális-társadalmi csoportosulás alakult. Ön szerint ez a jelenség a Csemadok-munka és - tagság iránti érdeklődés csökkenését vagy éppen ellenkezőleg: ezekkel a szervezetekkel összefogva a felvidéki magyar kulturális élet felvirágzását eredményezte, és eredményezheti a jövőben?

Jónak tartom azt, hogy minél több polgári társulás végezzen értelmes, áldásos tevékenységet. Eközben azonban a Csemadok továbbra is a felvidéki magyarság legjelentősebb és a Kárpát-medence egyik legnagyobb taglétszámú szervezete, amely egyedüliként mondhatja el magáról, hogy Dél-Szlovákia minden magyarlakta vidékén jelen van és működik. Örvendetes az, ha az újabb szervezetek, társulások az egyes régiókban, illetve településeken akár egyedül, akár a Csemadokkal összefogva a felvidéki magyarságért munkálkodnak.