2019. december 14., 11:57

Az Úr Jézust imádják, dudát szépen megfújják

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora a karácsony előtti héten a betlehemezés népszokását mutatja be.

Gyöngyösi betlehemes a XIX. század végéről
Médialapozó
Fotó: Archívum, Gyöngyösi Ferences Könyvtár
Gyöngyösi betlehemes a XIX. század végéről (a Gyöngyösi Ferences Könyvtár engedélyével)

A „Hajnali” zenei összeállításban a karácsonyi ünnepkör dallamai szólnak, és betlehemes játékokból idéznek.

A betlehemezés a legnépszerűbb karácsonyi paraszti misztériumjáték. E dramatikus pásztorjátékról már a 11. századból szólnak források, hazánkban az első magyar szövegek a 17. századból származnak. A 19–20. századi paraszti betlehemezés a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játékára épült.

A játék kezdődhet József és Mária szálláskeresésével, akiket végül istállóba utasítanak. A következő jelenetben az angyal költögeti a mezőn alvó betlehemi pásztorokat és az újszülött Jézushoz küldi őket. A pásztorok elmennek a kisdedhez, és ajándékokat adnak át neki. A betlehemezés és a vízkereszti háromkirályjárás része lehet az úgynevezett Heródes-játék, amely a napkeleti bölcsek látogatását mutatja be Jézusnál. A betlehemezés főszereplője lehet a süket öreg pásztor, aki tréfás félreértéseivel színesíti a játékot. A betlehemezés az adománykéréssel ér véget.

A legarchaikusabbak az erdélyi játék-szövegek, ezeket néha felnőtt férfiak adják elő, a pásztorok álarcot is viselhetnek. Ilyen – a csíki betlehemessel rokonítható népszokás – a Dunántúlra települt bukovinai székelyek csobánolása. A játékban szereplő Mária és az angyal bukovinai népviseletbe öltözik, a pásztorok maszkja kereszténység előtti pogány elemeket idézi. A jó-rossz, a szegény-gazdag ellentét igen egyszerű, szemléletes formában mutatkozik meg az előadásokban.

A bábtáncoltatás a betlehemezés egyik sajátos típusa. A kellékként hordozott Betlehem belsejében egy rövid bábjátékot is bemutatnak. Ennek a formának három táji központja ismeretes: Balaton környéki és a zalai falvak, Esztergom környéke és a Felső-Tisza vidéke. A bábokat a Betlehem alsó részében vágott járatban, alulról mozgatják. Az egyetlen népi bábjátékunkban a bábok elnevezései vidékenként változók: angyal, ördög, Heródes, kéményseprő, halál, pásztorok, "Jutka", "Marinka" női figurák. Az egy adománygyűjtő báb: dékán, Kismiklós. A bábok táncát, mozgását a szereplők énekkel kísérik.

A szerkesztő zenei válogatásában a karácsonyi ünnepkörből és betlehemes játékokból csendülnek fel muzsikák és hangzanak el jelenetek, a „Hajnali” egy zoboralji betlehemes játék záró soraival búcsúzik:

Az Úr Jézust imádják,
Dudát szépen megfújják,
Józsefnek és Máriának jónapot mondanak,
Józsefnek és Máriának jónapot mondanak,
Köszönjük szépen az ajándékot!
Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk!

Szerkesztő-műsorvezető: Pénzes Géza
Munkatárs: Kardos Biri Elvira
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/

Betlehem a Nagyölvedi óvodában
+1 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.