Az ismeretlen Görgei
Ezzel a címmel nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszaki kiállítása, amely a 201 éve született 1848/1849-es hőst /vagy árulót?/ helyezi a fókuszba, megkísérelve bemutatni Görgei Artúr valós alakját.
Igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki őt tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért? A szabadságharc árulója vagy legkiválóbb katonája volt- e az az ember, aki a szabadságharc tizenegy nagy csatájából hétben szerepet vállalt, ráadásul ötöt őmaga vezetett? Elkerülhető lett volna a nevéhez fűződő fegyverletételt? Ezekre a kérdésekre az idő folyamán sokféle válasz született,
Görgei Artúr tetteit, érdemeit – politikai érdekektől vagy meggyőződéstől függően – sokan sokféleképp értelmezték.
Tény viszont: amikor 1848-ban kitört a forradalom, katonaként felajánlotta szolgálatait az első felelős magyar kormánynak. Nevének írásmódjában a nemesi származásra utaló y-t i-re változtatta, és élete végéig már így használta. 1848 júniusában századosi rangban belépett a szerveződő honvédseregbe, döntő szerepet játszott abban, hogy Jellacic tartalék hadosztálya Ozoránál letette a fegyvert. Akkor is felfigyeltek rá, amikor kivégeztette a hazaáruláson ért Zichy Ödön grófot.
Kossuth Lajos ezredessé, majd tábornokká léptette elő, ugyanakkor 1848 végén nem tudta feltartóztatni a Magyarországra betörő császáriakat, feladta Pest-Budát, így a kormány Debrecenbe tette át székhelyét.
1849. augusztus 11-én Kossuth lemondott kormányzói tisztségéről, és Görgeit teljhatalommal ruházta fel, aki más lehetőséget nem látva –
tisztikarának döntése alapján – két nappal később Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Amikor utoljára ellovagolt katonái előtt, idegei felmondták a szolgálatot, sírva borult lova nyakára.
A szabadságharc bukását követően Ausztriába internálták. Ebben az időszakban írta meg kétkötetes emlékiratait. Csak 1867-ben, a kiegyezés után térhetett haza Magyarországra. 67 évet élt még a szabadságharc bukása után visszavonultságban, hiszen a bűnbak szerepe jutott számára osztályrészül.
98 évesen, 1916. május 21-én Budapesten halt meg. A közvélemény árulónak bélyegezte, és ez a megítélés élete végéig elkísérte, valószínűleg igaztalanul.
Aki ennél többet is szeretne megtudni erről a magyar történelmi alakról, látogassa meg a Magyar Nemzeti Múzeumot! A kiállítás június 23-ig tekinthető meg.
