2019. február 3., 17:18

Az ismeretlen Görgei

Ezzel a címmel nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszaki kiállítása, amely a 201 éve született 1848/1849-es hőst /vagy árulót?/ helyezi a fókuszba, megkísérelve bemutatni Görgei Artúr valós alakját. 

gorgey2.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Fotó: Google

Igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki őt tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért? A szabadságharc árulója vagy legkiválóbb katonája volt- e az az ember, aki a szabadságharc tizenegy nagy csatájából hétben szerepet vállalt, ráadásul ötöt őmaga vezetett? Elkerülhető lett volna a nevéhez fűződő fegyverletételt? Ezekre a kérdésekre az idő folyamán sokféle válasz született,

Görgei Artúr tetteit, érdemeit – politikai érdekektől vagy meggyőződéstől függően – sokan sokféleképp értelmezték.

Tény viszont: amikor 1848-ban kitört a forradalom, katonaként felajánlotta szolgálatait az első felelős magyar kormánynak. Nevének írásmódjában a nemesi származásra utaló y-t i-re változtatta, és élete végéig már így használta. 1848 júniusában századosi rangban belépett a szerveződő honvédseregbe, döntő szerepet játszott abban,  hogy Jellacic tartalék hadosztálya Ozoránál letette a fegyvert. Akkor is felfigyeltek rá, amikor kivégeztette a hazaáruláson ért Zichy Ödön grófot.

Kossuth Lajos ezredessé, majd tábornokká léptette elő, ugyanakkor 1848 végén nem tudta feltartóztatni a Magyarországra betörő császáriakat, feladta Pest-Budát, így a kormány Debrecenbe tette át székhelyét.

Görgei Artúr--Barabás Miklós litográfiája 1848-ból
Görgei Artúr--Barabás Miklós litográfiája 1848-ból
Fotó:  Google

1849. augusztus 11-én Kossuth lemondott kormányzói tisztségéről, és Görgeit  teljhatalommal ruházta fel, aki más lehetőséget nem látva –

tisztikarának döntése alapján – két nappal később Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Amikor utoljára ellovagolt katonái előtt, idegei felmondták a szolgálatot, sírva borult lova nyakára.

A szabadságharc bukását követően Ausztriába internálták. Ebben az időszakban írta meg kétkötetes emlékiratait. Csak 1867-ben, a kiegyezés után térhetett haza Magyarországra. 67 évet élt még a szabadságharc bukása után visszavonultságban, hiszen  a bűnbak szerepe jutott számára osztályrészül.

98 évesen, 1916. május 21-én Budapesten halt meg. A közvélemény árulónak bélyegezte, és ez a megítélés élete végéig elkísérte, valószínűleg igaztalanul.

Aki ennél többet is szeretne megtudni erről a magyar történelmi alakról, látogassa meg a Magyar Nemzeti Múzeumot! A kiállítás június 23-ig tekinthető meg.

gorgey2.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.