Ahol Esterházy öröksége él tovább
A Felvidéken számtalan olyan hely akad, amelyet érdemes felkeresni a nyári hónapokban. Van, ahol a természet szépsége vonzza a látogatót, máshol történelmi emlékek vagy kulturális látnivalók várják az érdeklődőket. Aki azonban a mindennapok zajából kiszakadva csendre, lelki feltöltődésre és elmélyülésre vágyik, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontba.
A Zoboralja dombjai között fekvő kegyhely ma már messze túlmutat önmagán. Nem csupán gróf Esterházy János végső nyughelye, hanem a felvidéki magyarság egyik legfontosabb szimbolikus helyszíne, amelyet évente több ezer hazai és külföldi zarándok és látogató keres fel Magyarországról, Lengyelországból, valamint a Kárpát-medence számos pontjáról.
Számomra sem ismeretlen ez a hely. Volt szerencsém már korábban is ellátogatni az alsóbodoki zarándokközpontba. Különleges emlék köt ide, hiszen a martosi Esterházy Akadémia első évfolyamának hallgatójaként én is jelen voltam 2017. szeptember 16-án Esterházy János újratemetésén.
Az akadémia ünnepélyes tanévnyitóját is ezen a napon, az újratemetéshez kapcsolódó rendezvénysorozat keretében tartották. Már akkor érezni lehetett, hogy Alsóbodokon nem csupán egy sírhely születik, hanem egy olyan közösségi és lelki központ, amely a felvidéki magyarság számára hosszú távon is meghatározó jelentőségű lesz. Dr. Csámpai Ottó, az Esterházy János Zarándokközpont igazgatója lapunknak elmondta, 2017-ben teljesülhetett Esterházy János utolsó kívánsága.
– Sikerült megvalósítani gróf Esterházy János végakaratát: a gulágot is megjárt mártír politikus hamvai végre hazatérhettek Zoboraljára. A szertartáson jelen volt a család, Esterházy János lánya, unokája, Giovanni, valamint a felvidéki magyarság ezrei – idézte fel.
Az út azonban hosszú volt. Évtizedeken keresztül azt sem lehetett tudni, hol nyugszik Esterházy János. Hamvainak felkutatását végül lánya kezdeményezte, aki 2006-ban segítséget kért Karel Schwarzenberg akkori cseh külügyminisztertől. A kutatás sikerrel járt, ám mivel a politikus szülőfaluja, Nyitraújlak nem fogadhatta be földi maradványait, Paulisz Boldizsár felajánlotta az alsóbodoki birtok egy részét. Így teljesülhetett a mártír gróf utolsó kívánsága. Ezzel egy időben megszületett a zarándokközpont is.
– mondta az igazgató.
A zarándokközpont egyik legfontosabb feladata a tájékoztatás, a történelmi ismeretterjesztés. Évente több száz diák érkezik ide, akik számára rendhagyó történelemórákat tartanak. Emellett nyugdíjasok csoportjai, egyházi közösségek és családok is rendszeresen felkeresik a helyszínt.
Bár Szlovákiában Esterházy János személyének megítélése máig megosztó, egyre több szlovák csoport is felkeresi az alsóbodoki emlékhelyet.
– Sokan azért érkeznek, mert szeretnék megismerni az igaz történetet. Fontosnak tartjuk bemutatni, milyen diktatúrák áldozata volt valójában Esterházy János, hogyan állt ki a felvidéki magyarság és minden üldözött mellett függetlenül nemzetiségtől vagy felekezeti hovatartozástól, és azt is elmondjuk a szlovák látogatóknak, hogy egyedüli parlamenti képviselőként nem szavazta meg a zsidók deportálását lehetővé tevő törvényt – fogalmazott dr. Csámpai Ottó.
Az elmúlt évek során a világ szinte minden tájáról érkeztek vendégek Alsóbodokra. Hogy csak távolabbiakat említsük, jártak itt látogatók Izraelből, Kazahsztánból, Mongóliából, Norvégiából, Indiából és számos európai országból is. A központ rendszeresen ad otthont nemzetközi konferenciáknak, könyvbemutatóknak és tudományos rendezvényeknek, amelyeken magyar, lengyel és szlovák közéleti személyiségek egyaránt részt vesznek.
A zarándokközpont működését elsősorban a magyar állam támogatása biztosítja. Szlovákia mindmáig nem rehabilitálta Esterházy Jánost, jóllehet az Oroszországi Föderáció már 1993-ban semmissé nyilvánította elítélését. Eközben a katolikus egyházban előrehaladt Esterházy János boldoggá avatási eljárása. A krakkói érsek kezdeményezésére 2018-ban kezdődött a folyamat, majd hivatalosan 2019-ben indult a boldoggá avatási per, amelynek posztulátorává Pawel Cebula atyát nevezte ki Ferenc pápa. Ettől kezdve Esterházy Jánost az „Isten szolgája” (Servus Dei) cím illeti meg.
A zarándokközpont ma már nemcsak emlékhely, hanem olyan hely, ahol alkalmi élő lelki közösség is kialakult. Minden hónap első szerdáján magyar nyelvű szentmisét tartanak, az év utolsó szerdáján, az évzáró decemberi szentmise pedig szlovák nyelven zajlik, melyen a nyitraújlaki pap szolgál.
– Fontos számunkra, hogy a szlovákok is megismerjék Esterházy János életét és közelebb kerüljenek ehhez a helyhez. Örömteli, hogy kiváló kapcsolatot ápolunk a nyitraújlaki plébánossal, és egyre több szlovák hívő is rendszeresen ellátogat hozzánk. Az év legfontosabb eseménye azonban minden szeptemberben az újratemetés évfordulójához kapcsolódó kétnapos zarándoklat – fűzte hozzá a zarándokközpont igazgatója.
A program előadásokkal, könyvbemutatókkal, keresztúttal és szentmisével kezdődik pénteken, majd szombaton Bábindalból gyalogos zarándoklat indul Alsóbodokra. A nap csúcspontja az ünnepi szentmise és az Esterházy-emlékérmek átadása azoknak, akik sokat tettek a zarándokközpontért vagy a felvidéki magyarságért. A központ egész évben várja a látogatókat. A múzeum, a kápolna, a tanösvény, a gazdag könyvtár, a levéltári hagyaték és a tudományos kutatómunka egyaránt azt szolgálják, hogy Esterházy János öröksége ne csupán emlék legyen, hanem élő része a felvidéki magyar közösség jelenének és jövőjének.
Megjelent a Magyar7 2026/31-32.számában.
