A statisztikus és iparpolitikus
A Drezdában született Karl Klette festőművész valamikor az 1820-as évek elején került Pozsonyba.
Itt szerencséjére a gróf Zichy családnál kapott alkalmazást és lehetőséget, hogy megismerkedjen a koronázóváros előkelőségeivel. Köztük József nádorral is, aki nemcsak képeket rendelt tőle, hanem gyermekei rajztanáraként is foglalkoztatta, később udvari festőjévé nevezte ki.
Ezúttal Keleti Károlyról lesz szó, aki 1833. július 18-án látta meg a napvilágot. 16 évesen harcolt a magyar szabadságharcban. Annak leverése után különböző nagybirtokokon hasznosította magát, később pénzügyi tisztviselőként dolgozott Szolnokon, és szinte autodidakta módon elsajátította a statisztika tudományának alapjait. 1861-ben Pestre került, ahol a jeles irodalmár, Greguss Ágost nővérét vette feleségül, és Eötvös József gyermekei mellett nevelősködött. Eötvös segítségével a Politikai Hetilap szerkesztője lett, később a Magyar Földhitelintézet tisztviselőjeként lépett felfelé a hivatalnoki ranglétrán.
Nevét mégis elsősorban statisztikai és közgazdasági témájú tanulmányaival tette ismertté.
Jóllehet a szívügye a magyarországi földművelés felemelése volt, de reálisan látta a gazdasági folyamatokat, ezért arra buzdította kortársait, hogy mindenekelőtt az ipart kell fejleszteni, mert az teremt új munkalehetőségeket és jól értékesíthető exportárut. A kiegyezést követően Gorove István miniszter kinevezte a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium osztályvezetőjévé. Ezzel új irányt vett a közéleti pályája.
Kezdeményezésére megalakult a minisztérium égisze alatt egy statisztikai részleg, amely fokozatosan önállósult, és 1871-ben Királyi Magyar Statisztikai Intézet néven teljesen elvált a minisztériumtól. Eredetileg Fényes Eleket (1807–1876), a magyar statisztika úttörőjét bízták volna meg az intézmény vezetésével, de politikai okok miatt ez nem volt lehetséges, így lett Keleti egészen 1892. május 30-án bekövetkezett haláláig a később Központi Statisztikai Hivatalnak nevezett intézmény első igazgatója.
Az 1870-ben rendezett magyarországi népszámlálás hiányosságait látva az ő kezdeményezésére 1874-ben az országgyűlés törvényi hátteret biztosított a statisztikának, és 1880-ban már egyéni számlálólapok alkalmazásával tette hitelesebbé az adatfelvételt, ami megbízhatóbb eredményeket nyújtott. Keleti Károly gondot fordított a nemzetközi szakmai körökkel való szorosabb együttműködésre. Az ő javaslatára határozták el 1872-ben a Szentpétervárt rendezett Nemzetközi Statisztikai Kongresszuson, hogy az 1876-ban esedékes következő összejövetelre Budapesten kerüljön sor.
Több mint tíz könyvet írt, az egyik legfontosabb a Magyarország népességének élelmezési statisztikája phisiológiai alapon,
amely a táplálkozáskutatás alapvető kézikönyve lett, és külföldön is nagy elismerés övezte. Az általa kidolgozott módszerrel felvett magyarországi szőlészeti statisztikája országos képet adott a szőlőtermesztésről azt megelőzően, hogy a filoxérajárvány következtében az ország szőlőinek 90 százaléka kipusztult.
