A rábeszélő ember – Fáy András

Lacza Tihamér 2019. június 02., 15:05

Mikszáth Kálmán azt írta róla, ha nem lett volna Széchenyi, ő lehetett volna a legnagyobb magyar, ha nem lett volna Deák Ferenc, ő lehetett volna a haza bölcse. Így ő lett a nemzet mindenese.

Fotó: Archívum

Persze mások is hasonlóan látták, sőt maga a megállapítás sem Mikszáth leleménye, eredetileg Fáy András unokatestvére, Szemere Pál mondta róla. De ki is volt valójában? Már a születési helye (Kohány) is okozott némi zavart a későbbi lexikonszerkesztőknek. Vannak, akik Felsőkohánnyal azonosítják, amely a Homonnai járásban található, de ő a tőketerebesi Kohányban látta meg a napvilágot 1786. május 30-án. Ez ma már Gálszécs része.

Fotó: Archívum

E városka környékén voltak a Fáy családnak birtokai és a kis Fáy András is itt töltötte gyermekéveit a nagyszüleinél, amikor a szülők a Pest vármegyei Gombára költöztek. Sárospatakon kezdte iskoláit, majd 1799–1803 között a pozsonyi evangélikus líceumban tanult, később visszatért Sárospatakra, ahol elvégezte a jogot. Pestre került joggyakornoknak, majd ügyvédi oklevelet is szerzett, de sosem praktizált, inkább különböző közhivatalokat vállalt.

Jó nyelvérzéke volt, németül, franciául, sőt később cigányul is megtanult, nyelvtankönyvet is szerkesztett, és verseket is írt cigány nyelven.

Persze magyarul is írt, és ha mást nem tett volna, csak az irodalommal foglalkozik, már egy teljes életműről beszélhetnénk az esetében, de ez csak egy fejezete volt sokoldalú munkásságának. Mint író és költő nem tartozott az élvonalba, mégis sokan tanultak tőle, Vörösmarty, Jósika, Eötvös József is. Szinte rábeszélte őket a jelentős alkotásokra. (Vörösmarty történetesen az ő kertjében írta a Fóti dalt, amelyben a Jedlik Ányos által készített fröccsöt is megénekelte.)

Fotó: Archívum

Legismertebb regénye, a Bélteky ház úttörő munka, az első magyar nyelven írt „társadalmi regény”. Népszerű volt a maga korában, bár mai szemmel olvasva a története helyenként nehezen követhető, sok jól megrajzolt mellékszereplővel, anekdotikus elemekkel, félreértésekkel megtűzdelve. A konzervatív idősek nemzedékének a reformok iránt rajongó fiatalok nemzedékével folytatott harcát mutatja be, és bár az utóbbiak a haladás képviselői, mégis az előbbiek rajza a sikeresebb. Állatmeséi és aforizmái viszont napjainkban is megjelennek és kedveltek.

A szépirodalom mellett Fáy Andrást elsősorban a gazdasági kérdések foglalkoztatták.

Nagy hatással volt rá Széchenyi Hitel c. munkája, ennek nyomán szervezte meg 1840-ben az első magyar pénzintézetet, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárt, emellett számos javaslatot beterjesztett, amely a gazdasági és a kulturális elmaradottságot orvosolta volna (szabad kereskedelem és ipar, a büntető- és a polgárjog reformja, a közigazgatás megújítása, magyar színházak alapítása stb.). A kortársakat igyekezett rábeszélni ezeknek az elképzeléseknek a megvalósítására, többnyire sikerrel.

Képgalériánk:
Fotó: Archívum

Mivel néhány drámát is írt, a magyar színjátszás ügyének egyik apostola lett,

sőt Döbrentei Gáborral együtt igazgatták a budai színtársulatot 1834–1835-ben. A hazai nevelőnőképzést is szorgalmazta, mert úgy találta, hogy a külföldről importált nevelőnők nem nagyon erősíthetik a gyermekek magyar tudatát. Evangélikus lévén, a protestáns oktatásügy fejlesztését is fontosnak tartotta, sőt azon munkálkodott, hogy a két protestáns felekezet egyesüljön. Az 1848/49-es eseményekben már nem vett részt, sőt Széchenyihez hasonlóan kissé meg is riadt a fejleményektől, ezért háttérbe vonult. 1864. július 26-án hunyt el.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2019/22. számában.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS