A "vasminiszter" előtt tiszteleg a Reviczky Házban megnyitott vándorkiállítás
Szeptember 6-án a lévai magyarság központjában – a Reviczky Társulás és a Budapesti Városvédő Egyesület szervezésében – nyílt meg a Kárpát-medencei Közlekedéstörténeti vándorkiállítás a vasminiszternek is nevezett 19. századi gazdaságpolitikus, Baross Gábor születésének 170. évfordulója alkalmából.
A tárlatot Péter József, a Reviczky Társulás kiállításokért felelős projektmenedzsere nyitotta meg, majd a kurátor, Millisits Máté művészettörténész vette át a szót, aki – Arany János Széchenyi emlékezete című költeményének részletét felelevenítve – kihangsúlyozta a reformkor és a dualizmus időszakában alkotó két kiváló személyiségnek, Széchenyi István és Baross Gábor tevékenységének jelentőségét: „Nem hal meg az, ki milliókra költi / Dús élte kincsét, ámbár napja múl; / Hanem lerázván, ami benne földi, / Egy éltető eszmévé fínomul.”
Millisits Máté, a Budapesti Városvédő Egyesület alelnöke, a kiállítási anyag rövid bemutatása után – a barátság tárgyiasult jeleként – egy díszes Reviczky-kötetet adott át a társulás vezetőjének, Wirth Jenőnek.
A Reviczky Házban összegyűlt érdeklődők ezt követően Gáspár János – kevésbé közismert érdekességekben bővelkedő – előadását hallgathatták meg, mely során a közlekedéstörténész bemutatta a Trencsén megyében született Baross Gábor életútját. Kiemelte a közlekedési államtitkárként, közmunka- és közlekedésügyi miniszterként, majd kereskedelemügyi miniszterként dolgozó Baross munkásságának legjelentősebb mérföldköveit, különös figyelmet szentelve a vasúttársaságok díjszabásait egységesítő zónatarifa-rendszer bevezetésére, a fiumei kikötő kiépítésére, az Al-Duna hajózhatóvá tételére, a Postatakarékpénztár megalapítására és a Budapest–Bécs közötti telefonkapcsolat kiépítésére. Gáspár János felidézte a Széchenyi István közlekedéspolitikai eszméinek megvalósítójaként tisztelt Baross híressé vált mondását, mely szerint: „Azt akarom, hogy a brassói ténsasszony is Budapestre jöjjön kalapot venni”, majd a középiskolai tanulmányait egy ideig Léván végző vasminiszter mellett méltatta a MÁV korábbi főépítészének, Pfaff Ferencnek, a norvég származású mérnöknek, az első Vág-hidak megépítőjének, Guilbrand Gregersennek, a mai rádió elődjének számító telefonhírmondó feltalálójának, Puskás Tivadarnak és Magyarország első polgári származású miniszterelnökének, Wekerle Sándornak a munkásságát.
Gáspár János, A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvánnyal karöltve mára már háromszáznál is több emléktáblát helyezett el a Kárpát-medencében, de a közlekedési múlt jeles képviselőire többek között Rómában, Párizsban, Londonban, sőt Kínában is igyekszik felhívni a figyelmet.
A közlekedéstörténész – előadása zárszavában – meghívta a megjelenteket a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum égisze alatt működő Műszaki Tanulmánytárba.
A rendezvény zárásaként Békássy Csaba, a Budapesti Városvédő Egyesület közlekedési csoportjának szakértője is szólt a megjelentekhez, párhuzamba állítva a két közmunka- és közlekedésügyi miniszternek, Széchenyi Istvánnak és Baross Gábornak a szervezési tevékenységét.
A kiállítás október 3-ig megtekinthető a Reviczky Társulás rendezvényei alkalmával, valamint minden hétfőn és szerdán 14 és 17 óra között.
