A Korinthoszi-csatorna tervezője – 95 éve hunyt el Gerster Béla
Ha szemügyre vesszük Görögország térképét, rögtön feltűnik, hogy a Peloponnészoszi-félszigetet egy keskeny földsáv választja el az ország északi részétől, de ez egyben két tengert: az Égei- és a Jón-tengert is elválasztja egymástól.
Már az ókorban felvetődött a terv, hogy átvágják a Korinthoszi-földszorost (más néven Iszthmoszt). Erre ugyan nem került sor (bár Néró császár idejében egy 3 és fél km hosszú szakaszt már előkészítettek), de egy elmés szerkezet, a diolkosz hajószállító jármű segítségével mégis sikerült hajókat átjuttatni az egyik tengerből a másikba. Ennek a kerekei egy kővályúban gördültek és állatok, olykor emberek vontatták.
A csatorna építését az újkorban 1867-ben kezdeményezték, és a görög hatóságok Türr Istvánt bízták meg a kivitelezésével. Ő volt az, aki megtalálta a kassai születésű Gerster Bélát (1850–1923), és felkérte őt a tervek kidolgozására és a munkálatok vezetésére.
Gersterről el kell mondani, hogy egy Svájcból a 18. században Magyarországra települt család sarja volt, nyolc testvére közül a legismertebb Géza Károly Árpád (1848–1923) orvos, aki az USA-ban az aszeptikus sebészet egyik úttörője lett. Béla a kassai premontrei főgimnáziumban érettségizett, 1873-ban Bécsben szerzett mérnöki oklevelet. Pályáját a császárvárosban kezdte, de hamarosan Pesten élő sógorához, Kauser István építési vállalkozóhoz szegődött, és a Vajdaságban irányította a Ferenc-csatorna felújítását, majd a térség vízrendszerének átfogó fejlesztési munkálatait. Türr István ajánlására először a Panama-csatorna nyomvonalának kijelölési munkálataiba kapcsolódott be. Hogy nem alagút lett a Karib-tenger és a Csendes-óceán között, hanem felszíni csatorna, az Gerster érdeme, mivel az ő javaslatát fogadták el.
A következő feladatot is Türr István „találta” számára. Ez lett a Korinthoszi-csatorna tervének a kidolgozása és megépítése. Gerster vezetésével négy magyar mérnök (Kauser István, Nyári László, Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István) vágott neki a nagy feladatnak. Az első kapavágást György görög király 1882. május 4-én tette meg, és ezután kezdődtek a munkálatok, amelyekben sok ezer ember vett részt. Két kikötőt is építettek: a Korinthoszi-öböl partján Pozidóniát, az Égei-tenger partján Isthmia városát. Noha az ókori sziklavájatokat is igénybe vették, a csatorna építése sok gonddal járt, sőt egy 1886-os földrengés nyomán a már elkészült részek is beomlottak, miközben halálos áldozatok is voltak. 1888-ra a pénz is elfogyott, így az építést le kellett állítani. Végül Türrnek sikerült újabb támogatást szereznie és 125 évvel ezelőtt, 1893. augusztus 6-án a görög királyi pár és Ferenc József császár jelenlétében ünnepélyesen átadhatták az elkészült művet.
A 6100 m hosszú csatorna igen keskeny: a fenekén mindössze 22 m széles, ezért egyszerre csak egy hajó tud átkelni rajta. Gerster 1894-ben egy könyvet írt a Korinthoszi-csatorna építéséről; ez magyarul és franciául is megjelent. (Mellesleg a magyar mérnök végezte az Athén–Larissza–Tempevölgy közötti vasútvonal kijelölését is.)
Gerster persze nemcsak csatornákat tervezett és épített. 1886-tól elsősorban vasútépítéssel foglalkozott. Ő irányította a Kassa–Torna közötti vasút építését. Emellett szülővárosában, Kassán több lakóházat és középületet is tervezett. Utolsó éveiben Budapesten élt. Itt hunyt el 1923. augusztus 3-án. Síremlékét két jeles művész: Lotz Károly és Stróbl Alajos készítette.
