Kolek Zsolt

2019. április 11., 09:35

A költészet hatalma

Minálunk semmin sem csodálkoznak, legföljebb azon, ami természetes. Az Örkény novellából átcsempészett abszurd állítás, bátran kijelenthetjük, túlélte korát. Közép-Európa kedveli az abszurdot.

Nem véletlen, hogy a Monarchia-kori Prágában álmodta meg Josef K alakját Franz Kafka, mint ahogy erről a tájékról származott el Mrożek vagy Ionescu. Örkény István az 1945 utáni Magyarország hétköznapjait önti groteszk formába egyperceseiben. A Ballada a költészet hatalmáról egyik legmaradandóbb alkotása.

Néhány éve avatták fel Remeteszőlősön a novella által ihletett emlékművet. A korabeli telefonfülkében az író egyperceseit felvételről hallgathatják az arra járók, ismert előadóművészek tolmácsolásában. Az Örkény novellában négy verssor szólal meg a telefonkagylóban, olyan halkan, mint a hangfogós hegedűn. Egy nyári délutánon született vers utolsó négy sora. Egy versszak, ami életre keltette a telefonfülkét, s a városon kívülre, Hűvösvölgy utolsó házain is túlra, Remeteszőlősre vezette.

Örkény megsejtett valamit a költészet hatalmáról: a hétköznapok elé állított görbe tükör erejéről.

A hatvanas évek közepe óta április 11-e a Magyar Költészet Napja. A kádári pártállam József Attila születésnapjához kötötte a magyar líra emléknapját. A tragikus körülmények között elhunyt költőgéniusz, halála után bő évtizeddel ikonná merevedett, a kultúrát a pártállam ideológiája alá begyűrő, mára már sárguló lapokon.

Életművének egy részét abszolutizálva, József Attilából munkásmozgalmi költőt, szocialista kultúrhéroszt faragtak.

A költészet hatalma erre is alkalmas.

Ha fellapozzuk a magyar irodalom történetét, láthatjuk, hogy a líra nem egy esetben szegődött a históriánkban fekete foltot hagyó ideológiák szolgálatába. Önmagában ez még nem is jelenti, hogy a pártosságtól átitatott művek esztétikai értéke kisebb lenne. Jellem és tehetség nem feltétlenül járt együtt. Volt, aki csak letudta a kötelezőt, mint Sztálin generalisszimusz hetvenedik születésnapján. Faludytól tudjuk, ő nem küldött be semmilyen költeményt: a szovjet diktátorról dicshimnuszt zengeni a tőle elvárható magas színvonalon nem tudott, ha gyenge verset ír, azzal is leleplezte volna magát.

A költészet lehet fegyver is, mely végzetes sebet ejt egy-egy korszak kimúlóban lévő társadalmán.

Jaj annak, akit a lírikusok kigúnyolnak. A szatíra olyan, mint a lassan ölő méreg.

A líra lehet ércnél maradandóbb, máskor meg érces trombitaszó, amely zászlaja alá gyűjti a lelkesedőket, hogy kicsivel később véráztatta barikádokon lássuk őket újra. A költők lantjain a vér borrá válik, a csataterekről a fakupák mellé visszahozva a viaskodókat. Máskor meg, ha szürkebarátot isznak a méla barátok, a bornak más távlatot ád a halál már.

Van, akinek a költészet menedék, a szavak barlangja, amely végtelen koncentrikus körré tágítja a nem tulajdonképpeni létezést.

Kisebbségben élve az anyanyelv a megtartó erő, tágas lírai otthon.

A költészet az emberi hang. Az sem baj, ha öncélú, ha gyönyörködtet. Mércéje a minőség, epigonok és fércköltők kezébe lant nem való.

Költészet és lant elválaszthatatlanok egymástól. Ahogy Örkény hangfogós hegedűjén is ott szól a mélabús költő négy sora, úgy – teszem azt – a Kaláka feldolgozása is esztétikai többlettel egészíti ki József Attila verseit.

A lírát a harmónia iránti vágyunk tartja életben.

Segít megélni érzelmeinket: szeretni, gyűlölni, lelkesedni, vagy csak elbújni a mélabús sorok mögött.

Verset olvasni maga a szabadság, hiszen az interpretáció mindenkor az olvasóé. Egyre gyakrabban érzem, nem ugyanazt jelentik a sorok, ha hétköznap olvasom őket vagy egy csendes ünnepnapon. Mint ahogy gyermekkoromban is mást jelentettek számomra ugyanazok a sorok.

A líra együtt érik az olvasójával, együtt lélegzik hangulatával.

A költészet így válik a hétköznapok ünnepévé.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Kaszmán Zoltán 2019. július 19., péntek

Idén is vár mindenkit a Művészetek Völgye

2019. július 19-én immár 29. alkalommal nyitotta meg kapuit a Művészetek Völgye elnevezésű tíznapos kulturális rendezvénysorozat, amelynek ezúttal is három Balaton-felvidéki település, Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend ad otthont.

Szvorák Emese 2019. július 15., hétfő

Ünnepi szentmise, gasztro-és kulturális élmények az Ipoly Menti Művészeti Fesztiválon

A rendezvény szervezéséből nagyban kivette a részét a nem rég megújult helyi Csemadok alapszervezet vezetősége is.

Szvorák Emese 2019. július 14., vasárnap

Az idén is Palóc Népművészeti és Kézműves Tábor

A kézműves-foglakozásokkal párhuzamosan zajlik a néptánc és a népdal oktatása.

Múzsa 2019. július 13., szombat

Pajtások táncháza: FolkSzöglet a Gombaszögi Nyári Táborban

A Gombaszögi Nyári Tábor a felvidéki fiatalok hagyományos találkozóhelye és fóruma. A rangos rendezvény idén – a FolkSzöglet helyszíneként, július 15–20. között – egy új létesítménnyel, a FolkPajtával várja a vendégeket.

Kalán Barbara 2019. július 12., péntek

Egyre szélesebb közönséget vonz a Fabotó citeratábor – VIDEÓVAL

A tábor népszerűségének növekedése a résztvevők számában is megmutatkozott, az idei táborra több, mint kilencvenen jelentkeztek.

Szvorák Emese 2019. július 12., péntek

Favilla, fakanál, fatányér – hagyományőrző gyerektábor Almágyban

A tábor célja a hagyományőrzés, annak megismertetése és továbbadása a diákoknak.

Nagy MIskó Ildikó 2019. július 11., csütörtök

Értékőrzők a Tündérkert Gyermek- és Ifjúsági Népművészeti Táborban

Hiánypótló céllal hívta életre tavaly nyáron a Tündérkert Gyermek- és Ifjúsági Népművészeti Tábort a komáromi Feszty Árpád Kamara Néptáncegyüttes mellett működő Folkfészek Népművészeti Műhely, valamint a Hárompatak Polgári Társulás. 

Fábián Gergő 2019. július 11., csütörtök

Világpolitika és színháztörténet a Mécs László Szabadegyetem harmadik napján

A XXII. Mécs László Szabadegyetem, amely július 8-14. között zajlik Jászón, szerdán is gazdag programmal várta az érdeklődőket. 

muzsa.sk | MTI 2019. július 11., csütörtök

Kiállítják Habsburg Ottó hagyatékát

A magyar állam 99 évre bérbe vette a hagyatékot, és a budai Várba költöztetik.

Múzsa 2019. július 10., szerda

Törekvéseink apró nagykövetei

Az ifjabb nemzedék lelki világa különbözik a felnőttekétől, velük nagy körültekintéssel szabad csak foglalkozni, hogy tehetségük szabadon, mentális sérülések nélkül kibontakozhasson.